Az első Emberi Jogokról folytatott Általános Konzultáció alkalmával a Holland Bírák Bizottsága az Emberi Jogokért (NJCM) több problémát is szóvá tett a Képviselőházhoz intézett levelében, arra kérve a képviselőket, mielőbb vitassák meg ezeket Ivo Opstelten honvédelmi és igazságügy miniszterrel és Ronald Plasterk belügyekért és a királyságon belüli kapcsolatokért felelős miniszterrel. A konzultációt a holland kormány által 2013. december 10-én meghirdetett, Emberi Jogok Védelméről szóló első Nemzeti Akcióterv (EJV-NA) kapcsán tartották. Alább összefoglaltuk az akcióterv lényeges elemeit. A konzultáción szó volt a Holland Emberi Jogi Intézet által összeállított 2012. évi Éves Emberi Jogi Jelentésre (2013. szeptember 9.) adott kormányzati reakciókról is.
Bár az NJCM által megjelölt problémák majd' mindegyike terítékre került az Általános Konzultáció alkalmával, a miniszterek alig néhány megjegyzést fűztek hozzájuk. Többek között ígéretet tettek arra, hogy még a nyár előtt bemutatják a Hollandiának szóló nemzetközi ajánlások összefoglalóját (melynek az Akcióterv szerint 2014 elejére kellett volna elkészülnie) és az ezeknek való megfelelés tervét. A jelenlévőket arról is biztosították, hogy ennek az összefoglalónak az alapján az év végére megtörténik a Nemzeti Akcióterv időszaki értékelése, és addigra eldől az is, hogy minden évben vagy kétévenként kerül-e majd sor Általános Konzultációra.
Plasterk úr, a koordinációért felelős miniszter azonban nem adott érdemi tájékoztatást a tárgyalt kérdésekről, melyek részint más minisztériumok felelősségi körébe tartoznak, így a megvitatásukat többnyire a Képviselőház érintett szakosztályára vagy állandó bizottságaira hárította. Ez történt például az emberi jogi oktatás ügyében, amely terület pedig szinte az összes jelenlévő képviselő szerint nagy jelentőséggel bír mind a holland társadalomra, mind a demokratikus alkotmányos államra nézve. A képviselők közbenjártak a miniszternél, rendelkezzen arról, hogy az emberi jogok nagyobb horderővel bírjanak az oktatási rendszerben, amire ez utóbbi ugyancsak ígéretet tett.
Az alábbiakban a tárgyalás menetének főbb állomásait emeljük ki, összefoglalva az NJCM által az Emberi Jogokról folytatott Általános Konzultáció számára előterjesztett legfontosabb ügyeket. A levél teljes terjedelmében az NJCM weboldalán olvasható, az alul megadott linkre kattintva.
Az emberi jogok komolyan vétele Hollandiában
Az NJCM hangsúlyozta, hogy Hollandiában terjed a rasszizmus és a diszkrimináció, amire tekintélyes testületek, így az Európai Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottság (CRI(2013)39, 2013. október 15.) és a Nemzeti Ombudsman is felhívta a figyelmet. A holland állam nemigen reagál ezekre a problémákra, amelyek pedig alaposan átgondolt, határozott fellépést kívánnak meg. A Nemzeti Akcióterv megalkotása az első lépés a tervezés-végrehajtás-értékelés ciklikus folyamatában, amelybe szervesen kellene illeszkednie az Emberi Jogokról folytatott Általános Konzultációnak. Az NJCM az iránti reményét fejezte ki, hogy a Képviselőház egy világosan megfogalmazott, időszakos értékeléseket is tartalmazó tervet juttat érvényre, aminek alapján 2014. április 10-e után is folytatódik majd az emberi jogokról történő eszmecsere.
Ne korlátozzák az emberi jogok bírósági felülvizsgálatát
A Holland Alkotmány 94. cikkére hivatkozva, a Taverne által kezdeményezett törvényjavaslat alapján a bírák ezentúl nem vizsgálhatnák felül a nemzeti törvényalkotást abból a szempontból, hogy megfelel-e a nemzetközi jog szervezetei által kiadott, mindenki számára kötelező érvényű konvenciók és döntések rendelkezéseinek. A szóban forgó cikk alapvető jogokat érint, más szóval azokat a 'minimum szabályokat' fogalmazza meg, amelyeket a kormánynak, a Parlamentnek és a hatóságoknak az állampolgárok viszonylatában be kell tartaniuk. Amennyiben a nemzeti jogszabályok ellentétesek ezekkel a minimum szabályokkal, a bíró érvénytelenítheti őket, ezáltal megvédve az állampolgárokat olyan politikai és társadalmi fejleményekkel szemben, amelyek sokszor egyéb (rövid távú) érdekeket takarnak. Különösen fontos a 94-dik cikk tiszteletben tartása a holland jogrendben, ahol egy bíró formális értelemben nem ítélkezhet egy-egy jogszabály alkotmányellenességéről. Az NJCM álláspontja szerint a Képviselőháznak el kellene vetnie az előterjesztett törvényjavaslatot, mivel az a holland jogrendszer alapjait kezdi ki.
Engedjék el a letelepedés követelményét az 'antillai hollandokkal' szemben
A Bosman által előterjesztett törvényjavaslat letelepedési követelményeket fogalmaz meg az Arubából, Curaçaoból és Saint Maartenből származó hollandokra vonatkozóan. Amennyiben több mint hat hónapot kívánnak az országban tölteni, munkával és elegendő bevétellel kell rendelkezniük, és vagy valamilyen oktatási programra kell felvételt nyerniük, vagy rokonaik kell, hogy éljenek Hollandiában. A törvényjavaslat annak igyekszik elejét venni, hogy az országban letelepedhessen "... az antillai hollandok új csoportja, amelynek tagjai nem képesek eltartani magukat vagy súlyos bűncselekményeket követnek el". Az érvelés szerint a jövevények semmissé tennék a régebb óta Hollandiában élő antillai hollandok társadalmi részvétel és integráció terén elért eredményeit (Országgyűlési iratok II 2012/13, 33 325, 6 sz., 1-2 o.). Az NJCM álláspontja szerint ez a törvényjavaslat nem oldaná meg az antillai közösségen belüli munkanélküliség és bűnözés állítólagos problémáját, ugyanakkor különbséget tesz a származás alapján, amit pedig kifejezetten tilt a holland jogrend. Ezért az NJCM felszólítja a Képviselőházat, utasítsa el a szóban forgó törvénytervezetet.
Erősítsék meg a Holland Emberi Jogi Intézetet
A kormány, illetve annak miniszterei és államtitkárai csökkenteni akarják a Holland Emberi Jogi Intézet költségvetését. Még mielőtt megtörtént volna az intézmény működésének pénzügyi értékelésére, melyre a nemzetbiztonsági és igazságügyi miniszter döntése alapján két évvel annak megalapítása után kell sort keríteni, úgy határoztak, hogy ismét lefaragnak az emberi jogok előmozdítására elkülönített összegből. Az NJCM szerint ez a lépés rosszul veszi ki magát mind a hazai, mind a külföldi közönség szemében. Az egyrészt hatósági tanácsadóként, másrészt felügyeleti és tájékoztatási szervként működő Intézetnek szüksége van bizonyos keretre. Különösen fontos ez éppen most, amikor az intézmény A-státuszt kapott az ENSZ-től, mint ahogy a kezdet kezdetén, a megalapításakor is ez a cél lebegett a Képviselőház tagjainak szeme előtt.
Infrastruktúra és koherencia -- országos szinten
Az Akcióterv csak úgy válhat ténylegesen használhatóvá a szakpolitikában, ha Plasterk miniszter gondoskodik arról, hogy a többi tárca és azok alegységei is be legyenek vonva a munkába. Ennek okán hozták létre az évenként három alkalommal összehívandó Emberi Jogi Tárcaközi Konzultációt, ahová mindegyik minisztériumi osztály delegál részvevőket. A konzultáció az Akcióterv megvalósításának mikéntjét tárgyalja. Az NJCM meggyőződése szerint nagyobb betekintést kell engedni a megbeszélés folyamatába ahhoz, hogy biztosítva legyen a holland emberi jogi politika koherenciája. Ha például időben közzéteszik a találkozó időpontját, úgy a civil társadalom össze tudja szedni a napirendi javaslatait, illetve indítványozhatja, milyen konkrét ügyeket tárgyaljanak meg. Az Emberi Jogi Intézet vonatkozásában a NJCM azért küzd, hogy több szerepet kapjon ebben a konzultációs testületben. Magának az Intézetnek pedig azt kellene elérnie, hogy részt vehessen a konzultációkon, máskülönben nem képes teljesíteni a törvényben előírt, kormányzati tanácsadásként meghatározott feladatát.
A nemzetközi ajánlások áttekintése
A kormány felelőssége, hogy elkészítse a nemzetközi ajánlások összefoglalóját és az ezeknek való megfelelés tervét, ezzel segítve a Tárcaközi Konzultáció munkáját. Az összefoglalónak, amely az NJCM szerint a konzultáció kiindulási alapjául szolgálhatna, 2014 elejére kellett volna elkészülnie (EJV-NA, 21. o.). A végrehajtás ellenőrzésében is döntő szerepet kaphatna ez a dokumentum, jelenleg ugyanis az Akciótervben csak kevés konkrét cselekvés van nevesítve, és azok is jórészt idejét múltak. Egy demokratikus társadalomban a kormány legitimitása szempontjából rendkívül fontos, hogy emberi jogi kritériumok szerint is értékeljék a kormányzati lépéseket. Emiatt az NJCM azt támogatja, hogy hozzák nyilvánosságra a szóban forgó összefoglalót.
Infrastruktúra - a civil társadalom szerepe
Ami a civil társadalom bevonását illeti a továbbiakra nézve, az Akcióterv nem fukarkodik az ötletekben (28. o.). Az NJCM tapasztalatai szerint azonban az ENSZ felügyelő bizottságai számára készült kormányzati jelentésekről szóló konzultációk alkalmával rendszerint a várható bírálatok kerülnek az előtérbe ahelyett, hogy közösen megállapítanák, melyek a törvénykezés és a szakpolitika szűk keresztmetszetei, és együtt megvitatnák, milyen lehetőségek kínálkoznak a problémák megoldására. Egészen más volna a helyzet, ha a kormány valóban nyitott volna az ajánlásokra és a kritikákra, és ezeket kész volna konkrét cselekvésekre lefordítani. A kormány hajlandó rá, hogy támogassa az Emberi Jogi Koalíció munkáját, ami némi optimizmusra ad okot az NJCM számára a várhatóan tartalmas párbeszéd fényében. (A tizennégy holland emberi jogi NGO együttműködésén alapuló Koalíció /BMO-NL/ elnöki posztját jelenleg a NJCM tölti be.) Csakhogy ez a konzultáció önmagában nem biztosítja a civilekkel való párbeszédet, hiszen a civil társadalom kiterjedtsége és változatossága nem mérhető a Koalíció által képviselt sokféleséghez.
Az OP-ICSCR ratifikációja
A kérdésre, kész-e rá, hogy ratifikálja (a 2009-ben aláírt) Gazdasági, Társadalmi és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezményének nem kötelező érvényű ajánlását (OP-ICSCR), a kormány bevett válasza az, hogy vizsgálja a ratifikáció lehetséges következményeit. A NJCM szerint ideje volna konkrétan meghatározni, mikorra készül el ez a következményekről szóló tanulmány, ezért felszólítja a Képviselőház tagjait, tegyék lehetővé, hogy a tanulmány hamarosan a nyilvánosság elé kerüljön. Ennek ellenére 2014. április 10-én a kormány ismét csak a hagyományos felelettel válaszolt a kérdésre.
A szociális és gazdasági jogok ellenőrző listája
Annak megállapításához, megfelelően biztosítja-e a kormány a szociális és gazdasági jogokat, az Akcióterv részeként elkészült egy ellenőrző lista az emberi jogok e csoportjáról a szakpolitika és a törvényhozás ilyen irányú értékeléséhez (20. o.). Az NJCM teljes mértékben támogatja az elgondolást, ugyanakkor szeretné tudni, milyen módon állították össze az ellenőrző listát.
Emberi jogi oktatás
Az Emberi Jogok Védelméről szóló Nemzeti Akcióterv bemutatásakor a megnyitó beszédeket tartó személyek, köztük a belügyminiszter, valamennyien egyetértettek abban, hogy Hollandiában minden szinten (az általános iskolásoktól kezdve a köztisztviselőkig) általános probléma az emberi jogokkal kapcsolatos ismeretek és tudatosság csekély mivolta. Ezt a hiányosságot az Akcióterv is hangsúlyozza (EJV-NA, 29. o.), ugyanakkor lényegében mindössze annyit tesz, hogy továbbítja a problémát az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumnak (OCW). A nevezett minisztérium államtitkára, válaszul a Nevelési Tanács ('Az állampolgári nevelés terén teendő további lépések' című) jelentésére kijelentette, meg fogja vizsgálni, milyen módon lehetne az emberi jogokat, ideértve a gyermekek jogait, az állampolgári nevelés fő célkitűzéseivé tenni (az OCW államtitkárának levele, Az állampolgárság kérdése az oktatásban, 2013. december 16., 6. o.). Az NJCM felszólítja a Képviselőházat, tartassa be az államtitkárral az ígéreteit, és gondoskodjon róla, hogy az oktatásban valóban nagyobb hangsúlyt kapjon az emberi jogok ügye, arányosan azzal, mekkora jelentőséggel bír a demokratikus alkotmányos állam működésében.
Az Emberi Jogok Védelméről szóló Nemzeti Akcióterv háttere
Az Emberi Jogok Védelméről szóló Nemzeti Akcióterv célja, hogy megvilágítsa a holland állam, különösen pedig a kormányzat felelősségét az emberi jogok érvényesítésében és előmozdításában. Ennek érdekében nagy vonalakban láthatóvá teszi az emberi jogok védelmére szolgáló holland intézményrendszert és ezen belül a hatóságok szerepét. Ezen felül bemutatja, milyen intézkedéseket vezettek be, illetve foganatosítottak eddig az emberi jogok védelmére.
Az Emberi Jogok Védelméről szóló Nemzeti Akciótervvel a kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által lefolytatott 2012-es Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat eredményeként megfogalmazott ajánlásoknak történő megfelelést igyekszik biztosítani, továbbá eleget kíván tenni több másik olyan felügyelő bizottság elvárásainak, amelyeket az emberi jogi egyezmények betartásának ellenőrzésére hívtak életre. Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa már 2009-ben azt ajánlotta Hollandiának, készítsen egy ilyen Akciótervet. 2013. június 14-i 'Tiszteletet és jogot mindenkinek' című szakpolitikai levelében a kormány el is kötelezte magát az Akcióterv megalkotása mellett, majd újfent így tett az Emberi Jogi Intézet éves jelentésére adott, 2013. szeptember 9-i keltezésű kormányzati válaszban. A nevezett jelentésben az Intézet megfogalmazta, milyen hozzáadott értéket képvisel egy kormányzati Akcióterv, és támogató indítványt tett egy ilyen terv kidolgozására.
Az Emberi Jogok Védelméről szóló Nemzeti Akcióterven kívül a kormány 2013. december 20-án közzé tette az Üzleti és Emberi Jogi Nemzeti Akciótervet is. Ez utóbbi Akcióterv annak a kormányzati törekvésnek a jegyében fogant, hogy nagyobb tisztelet övezze az emberi jogokat az üzleti szektorban, és ne kerüljön sor azok megsértésére a cégek illetve ellátási láncok által. Az Akcióterv a John Ruggie professzor által az ENSZ felkérésére megfogalmazott, az üzleti életre és emberi jogokra vonatkozó elveken alapul. 2011 októberében az Európai Bizottság arra kérte az Európai Unió tagállamait, készítsenek tervet arról, miként valósítják meg az ENSZ Üzleti és Emberi Jogi Irányelveit. Ugyanezzel a kéréssel állt most elő a Holland Képviselőház is.
Források
Az NJCM levele az Emberi Jogokról folytatott Általános Konzultáció számára (hollandul)
Az Emberi Jogok Védelméről szóló Nemzeti Akcióterv (hollandul)