EU Watch

Újabb frontot nyitott az Európai Bizottság a Lengyelország-EU jogállamiság csatában

Miért döntött úgy az Európai Bizottság, hogy bíróság elé citálja Lengyelországot a bírák kényszernyugdíjazása miatt? Megmagyarázzuk, hogy képbe hozzunk azzal kapcsolatban, hogyan próbálja meg fenntartatni az EU a demokratikus értékeket a tagállamokban.

by György Folk

Már a hétfői bejelentés előtt is többen előre jelezték, hogy az Európai Bizottság várhatóan az Európai Bírósághoz fordul majd amiatt a lengyel törvény miatt, amelyik értelmében a Legfelső Bíróság 72 bírájából 27-et, köztük a főbírót is kényszernyugdíjaznák. A jogszabály megalkotása a legutóbbi azoknak a korlátozó intézkedéseknek a hosszú sorában, amelyeket a Törvény és Igazság párt 2015 végi kormányalakítása óta hoztak, hogy kormányzati ellenőrzés alá vonják a bíróságokat.

Nincs mire várni

Aki követte az eseményeket, tudhatja, hogy az EU Tanácsában helyet foglaló kormányzatok kezdeményezésére a 7. cikk alapján eljárás indult a lengyel kormány ellen. A 7. cikk lényegéről itt nyújtunk tájékoztatást. Az eljárás akkor léphet a következő szakaszba, ha legalább 22 EU-s kormány egyetért abban, hogy a lengyelországi helyzet súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiságot. A Bizottság nem biztos benne, hogy felhatalmazást kap az eljárás folytatására, mivel könnyen előfordulhat, hogy egyes kormányzatok attól tartva, hogy ők lehetnek a következők, nem mernek majd igennel szavazni. A vezető bírák kényszernyugdíjazása ugyanakkor visszafordíthatatlanul tönkretenné az ország igazságszolgáltatási rendszerét. Ezért kár lett volna arra várni, hogy az EU-s kormányzatok összehangolják a cselekvésüket.

A Bizottság nem nézte tehát tétlenül, amíg az EU kormányai ráébrednek, mit sugall a kollektív lelkiismeretük, hanem inkább az Európai Bírósághoz fordult a most hozott jogszabály ügyében, hogy az EU igazságszolgáltatása eldönthesse, törvényes-e egyáltalán. És mivel egy ilyen ügy akár évekig is elhúzódhat, még arra is megkérte a Bíróságot, átmeneti sürgősségi rendelettel ("ideiglenes intézkedéssel") kötelezze a lengyel kormányt arra, hogy függessze fel a törvényt mindaddig, amíg a luxemburgi bíróságon meg nem születik a jogerős ítélet.

A szóban forgó törvény, mely idén április 3-án lépett érvénybe, megengedi, hogy az érintett bírák további három évre kérvényezhessék a pozíciójuk megtartását. A kérvényt azonban az ország elnöke bírálja el, aki ehhez kikérheti az Országos Bírói Tanács álláspontját. Csakhogy a Tanács véleménye jogilag nem kötelező erejű, ráadásul maga a testület nem felel meg az igazságügy függetlenségét illető európai normáknak - amiért is pár hete felfüggesztették a tagságát az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában. Az elnök tehát gyakorlatilag korlátlan mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjazandó bírák közül ki maradhat mégis a helyén.

[codebox]

Az ítélettel nyomást gyakorolhatnak

Mi az összefüggés a 7. cikk és a mostani ügy között?

A Bizottság tavaly év végén indította el a 7. cikk szerinti eljárást a lengyel kormány ellen, amiért az nem foganatosított egyetlen javaslatot sem azok közül, amelyekben egy kevésbé szigorú eljárás, a "jogállamiság-védelmi mechanizmus" során sikerült két év alatt megegyezniük a feleknek. Az EU miniszterei szeptember 18-án tartották a második meghallgatást a 7. cikk szerinti eljárás folyamán Lengyelország ügyében, márpedig Varsó nemigen mutatkozott hajlandónak arra, hogy foglalkozzon a Bizottság által aggasztónak tartott kérdésekkel. A mostani bírósági ügy mellett az eljárás is tovább folytatódik, hogy valamelyest sikerüljön visszájukra fordítani a kormány által hozott káros intézkedéseket.

Megvan annak az előnye, hogy a Bizottság inkább bíróság elé viszi az ügyet, semmint, hogy kivárná, amíg az EU-s kormányok valamilyen politikai egyezségre jutnak egymással: egy bírósági ítéletet nehezebben adhat el úgy a lengyel kormány, mintha politikai összeesküvés eredménye volna. Ha az Európai Bíróság valóban úgy találja, hogy Lengyelország megsérti az EU-s törvényeket, és ezután a lengyel kormány, ahogy már célzott is rá, nem lesz hajlandó eleget tenni az ítéletben foglaltaknak, az további nyomást jelentene azokra a kormányokra, amelyek nem szívesen szavaznák meg a 7. cikk szerinti eljárás folytatását. A kereskedelmet, utazást és a kormányzatok közötti együttműködés egyéb módjait szabályozó uniós jogrendszer egészének épsége azon múlik, betartja-e minden ország az Európai Bíróság döntéseit. Ezért, amennyiben Lengyelország nem volna erre hajlandó, a 7. cikket nem támogató országok voltaképpen az EU működését biztosító jogrendet kezdenék ki.