Tech & Rights

Strasbourg leállította egy bolgár család otthonának lerombolását

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magánélethez és a családi élethez való jog megsértése, ha lerombolják a család egyetlen otthonát.

by Bulgarian Helsinki Committee
Strasbourg újabb ítéletet hozott Bulgária ellen azzal kapcsolatban, hogy az állam akkor is lerombol illegális épületeket, ha azok az érintettek egyetlen otthonát jelentik.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ismét elítélte a bolgár államot az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértéséért, amit azzal követett el, hogy elrendelte egy család házának a lerombolását anélkül, hogy másik lakhatási lehetőséget ajánlott volna fel nekik.

Április 21-I döntésében az Ivanova és Cserkezov v. Bulgária ügyben a bíróság azt az ítéletet hozta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8-dik, a magánélethez, a családi élethez és az otthonhoz való jogról szóló cikkét sérti az a döntés, hogy lerombolnák egy család egyetlen otthonát.

Ítéletében a strasbourgi bíróság megjegyezte, hogy a bolgár bíróságok általában nem veszik figyelembe az arányossággal kapcsolatos megfontolásokat az érintettek élethelyzetével kapcsolatos rendelkezésekkor, mivel az ilyen megfontolások nem befolyásolják a bontási döntések jogszerűségét.


Ez lényegében azt jelenti, hogy a bolgár jogban nem számít, ha egy döntés végrehajtása következtében az érintett az utcán végzi.

Illegálisan épült

A bolgár állam elleni beadványt két bolgár, Mavruda Ivanova és Ivan Cserkezov nyújtotta be 2015. szeptember 15-én. A kérelmezők 2005-ben költöztek Sinemoretsbe, mert a faluban Ivanova megörökölte a szüleitől egy 625 négyzetméteres telek 77 százalékát.

Ivanova építési engedély híján felújította a telken álló lerobbant épületet. A két kérelmező azóta is ebben az egyszintes téglaházban lakott.

Bulgarian police surround a house as Roma stand on the roof to protest against the demolition of the house in a Roma suburb in the city of Stara Zagora in 2014. (Image: Stoyan Nenov, Reuters)

2009-ben a szülők többi örököse szereztek egy bírói nyilatkozatot arról, hogy ők a telek illetve a rajta álló ház többi örököse. Kérelmük nyomán a községi tisztségviselők 2011-ben vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy a ház illegálisan épült.

Ezután indította el az épület lerombolását célzó eljárást a Nemzeti Építésfelügyeleti Igazgatóság. A Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Közigazgatási Bíróság egyaránt elutasította Ivanova fellebbezéseit.


Egyik bíróság sem vette figyelembe az épület lakóinak egészségi állapotát, valamint azt, hogy ez a ház volt az egyetlen otthonuk.

Mivel Ivanova nem engedelmeskedett a lerombolási utasításnak, a hatóságok pályázati úton magáncéget akartak megbízni a feladattal. A bíróság hangsúlyozta, hogy az otthonukat a ház lerombolása következtében elveszítők jogai és az építkezési szabályok végrehajtásához fűződő közérdek közötti egyensúly nem teremthető meg egy kivételeknek helyet nem adó, mindent felülíró szabály révén; ilyen egyensúly csak a konkrét eset megvizsgálása útján képzelhető el.

Hasonló ítéletek

Nem ez az első ilyen ítélet Bulgáriával szemben. 2012-ben a Jordanova és mások v. Bulgária ügyben az EJEB olyan ítéletet hozott, hogy Bulgáriának törvényt kell módosítania, mivel annak alapján bárki kilakoltatható, és ennek következtében sérülékeny emberek kerülhetnek az utcára.

Négy évvel később az ország még mindig nem teljesítette ezt a kötelezettségét, így továbbra is jogsérelmeket szenvednek a bolgár állampolgárok. Erre volt példa legújabban, hogy a hatóságok 2015-ben számos bolgár községben kilakoltatták a romákat azzal a nyilvánvaló politikai céllal, hogy politikai előnyre tegyenek szert az az évben rendezett helyhatósági választásokon