Tech & Rights

Strasbourg szerint az orosz lehallgatási törvény tele van joghézaggal

A megfigyelési intézkedések jellegüknél fogva, és mivel országos szinten nem lehet velük szemben fellépni, a bíróság úgy döntött, hogy a panaszosoknak nem kell bizonyítaniuk, hogy lehallgathatják őket.

by PILP
(Image: Alex Naanou - Flickr/CC content)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tavaly decemberben ítéletet hozott Oroszországgal szemben, amiért a személyek titkos megfigyeléséről és lehallgatásáról szóló orosz törvény tele van joghézagokkal. Egy orosz kiadó 40 000 eurós kártérítést kapott.

Olyan korban, amikor a kormányzatok szélesebb jogkörrel ruházzák fel a titkosszolgálatokat, hogy bármivel szemben, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, fel tudjanak lépni ,egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindeközben súlyosan sérülnek az állampolgárok alapjogai.

Fontos tehát, hogy a jogsértéseket a minimumra csökkentsük, és a magánéletében mindenki fel legyen vértezve a hatóságok kiszámíthatatlan beavatkozásaival szemben.

Zaharov v. Oroszország

A Zaharov ügy Oroszországban titokban lehallgatottmobiltelefonos beszélgetésekkel kapcsolatos. Roman Zaharov egy kiadó főszerkesztője, aki több mobilszolgáltatóval is szerződést kötött.

2003 decemberében Zaharov három mobilszolgáltató hálózat ellen tett feljelentést. Egy szentpétervári bíróságon azzal a panasszal élt, hogy bizalmas beszélgetéseinek lehallgatása miatt jogsérelmet szenvedett el.

Zaharov megjegyezte, hogy az orosz törvények, nevezetesen a 70. számú miniszteri rendelet előírja, hogy a mobiltelefonos szolgáltatók egy olyan berendezést telepítsenek a hálózatba, amelynek segítségével a titkosszolgálatok végre tudják hajtani az operatív nyomozási tevékenységeiket.

Zaharov kifejtette, hogy a szolgáltatók előzetes bírósági jóváhagyás nélkül, korlátlan hálózati hozzáférést tettek lehetővé a titkosszolgálatok számára.

Zaharov keresetében azt követelte, hogy a bíróság adjon utasítást a 70. számú miniszteri rendelet alapján telepített berendezés eltávolítására, és biztosítsa, hogy kizárólag az arra jogosult személyek férhessenek hozzá a mobilhírközléshez.

2005 decemberében a Szentpétervári Elsőfokú Bíróság elutasította Zaharov kérelmét. 2006-ban a Szentpétervári Fellebbviteli Bíróság helyben hagyta az ítéletet, így azóta érvényben maradt.

Under Russian law, mobile phone providers are obliged to install surveillance equipment in their products. (Alex Naanou - Flickr/CC content)Under Russian law, mobile phone providers are obliged to install surveillance equipment in their products. (Alex Naanou - Flickr/CC content)Under Russian law, mobile phone providers are obliged to install surveillance equipment in their products. (Alex Naanou - Flickr/CC content)

Zaharov 2006 október 20-án panaszt nyújtott be az EJEB-nél azzal, hogy Oroszországban a mobiltelefonos kommunikáció titkos lehallgatásának rendszere miatt sérült a magánélet védelméhez való joga abban az értelmezésben, ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8-dik cikke védeni rendeli. 2014. március 11-én a bíróság Első Kamarája, amelynek döntenie kellett volna róla, a Nagykamarának továbbította az ügyet.

Jogorvoslat

Az EJEB Nagykamarája ítéletében először is leszögezte, hogy a panaszosnak joga volt arra hivatkozni, hogy az Európai Egyezmény megsértésének áldozata, még ha nem állíthatta is, hogy konkrétan ő rá is vonatkozott megfigyelési utasítás.

A megfigyelés titkos jellege, (a mobilos hírközlés valamennyi felhasználójára kiterjedő) tág hatóköre, valamint a vele szembeni országos szintű fellépéshez szükséges hatékony jogi eszközök hiánya miatt a bíróság úgy határozott, hogy a panaszosnak nem kell külön bizonyítania, hogy az ő beszélgetéseit is lehallgathatták.

Mivel országos szinten nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat azok számára, akik úgy gondolják, hogy titkos eszközökkel lehallgatják őket, a szóban forgó jogszabály maga is felelős azért, hogy a panaszosnak sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8-dik cikke által védeni rendelt joga.

Az nem képezte a peres felek közötti vita tárgyát, hogy az orosz törvények - tehát az operatív nyomozási tevékenységről szóló törvény, a büntető törvénykönyv, a hírközlési törvény és a 70.számú miniszteri rendeletben foglaltak - alapján lehallgathatóak-e a mobiltelefonos beszélgetések.

The ECtHR concluded that Russian law was incapable of keeping the interception of communications to what was "necessary in a democratic society." The ECtHR concluded that Russian law was incapable of keeping the interception of communications to what was "necessary in a democratic society." The ECtHR concluded that Russian law was incapable of keeping the interception of communications to what was "necessary in a democratic society."

Arról sem folyt vita, hogy legitim céllal, azaz nemzetbiztonsági érdektől vezérelve, illetve a közbiztonság fenntartása végett, valamint bűnmegelőzés szándékával és az ország gazdasági jólétének biztosítása érdekében történik-e a telefonos beszélgetések lehallgatása.

A szükségesség iránti elvárás

Az EJEB ítélete szerint a hírközlés lehallgatásakor a törvényes keretekkel kapcsolatos elvárás azt jelenti, hogy a vonatkozó hazai jogszabályoknak eleget kell tenniük a jogállamiság követelményeinek.

A vonatkozó jogszabályoknak tehát meg kell ütniük bizonyos színvonalat. A bíróság tekintetbe vette, hogy egy olyan vitás ügyben, amelyik titkos megfigyelést lehetővé tévő jogszabályokról folyik, a jogsértés jogi alapjának vizsgálata óhatatlanul szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy szükség van-e egyáltalán az adott intézkedésre egy demokratikus társadalomban.

Ezért a bíróság egyszerre vizsgálta a jogi megalapozottság iránti elvárást és a szükségesség feltételeit. A jogszabály minőségét illető elvárások nem csak arra vonatkoznak, hogy a hazai törvényi szabályozás legyen hozzáférhető, alkalmazásának következményei pedig legyenek előre láthatóak, hanem arra is, hogy a titkos megfigyelésekre vonatkozó rendelkezéseket csak olyankor alkalmazzák, amikor a demokratikus társadalomban ez valóban szükséges, és mindenekelőtt nyújtsanak megfelelő és hatékony biztosítékokat és garanciákat az esetleges visszaélések esetére.

Visszaélésekkel szembeni biztosítékok

A bíróság az alábbi területeken talált hiányosságokat:

  • a hatóságoknak a titkos megfigyelési módszerek alkalmazására történő felhatalmazásának körülményei;
  • a titkos megfigyelési intézkedések időtartama;
  • a lehallgatott adatok megsemmisítésére és tárolására vonatkozó eljárások;
  • a lehallgatás engedélyezésének eljárása;
  • a lehallgatás felügyelete és az erről szóló értesítés;
  • az elérhető jogorvoslati lehetőségek hatékonysága.

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi jogszabályozás nem tesz eleget a "törvény minőségét" illető elvárásnak, és nem alkalmas arra, hogy a hírközlés lehallgatását a "demokratikus társadalomban szükséges" szinten tartsa. Ebből fakadóan sérült az Egyezmény 8-dik cikke.

Az üggyel kapcsolatban olvasd el az EJEB ítéletét és sajtóközleményét!