Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) a Radulescu kontra Romania (21800^012) ügyben hozott, 2014 április 1-i döntése elmarasztalta a román államot, amiért egy román állampolgár, Aurel Radulescu esetében megsértette a megalázó bántásmódtól való mentesség jogát. A kérelmezőnek az Társaság az Emberi Jogok Védelméért – Helskinki Bizottság (APADOR-CH) nyújtott támogatást az eljárás során.
Radulescu az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt panaszt tett a bukaresti Jilava és Rahova börtönökben, valamint az ugyancsak bukaresti 15. számú rendőrőrsön tapasztalt elzárási körülmények miatt. A Bíróság megalapozottnak találta a kérelmezőnek -- a börtönök túlzsúfoltsága és a higiénia hiánya miatti -- panaszát, mivel a Kínzás Megelőzésével foglalkozó Bizottság (Committee for the Prevention of Torture, CPT) és az APADOR-CH börtönökben és rendőrségi fogvatartási létesítményekben tett látogatások alapján készült monitoring jelentései egyaránt alátámasztják Radulescu kijelentéseit.
Az Európai Bíróság megállapította, hogy a rettenetes fogvatartási körülmények folytán a kérelmező megalázó bánásmódnak volt kitéve. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkének megszegése miatt a Bíróság 6 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte a román államot.
Csak 2014-ben ez már a második alkalom, hogy Romániát az emberi jogokkal ellentétes börtönállapotok miatt elmarasztalta az Európai Bíróság. Az utóbbi évtizedben Románia több mint 600 000 eurót fizetett a fogvatartottakkal szembeni megengedhetetlen bánásmód miatt. Románia 1990-ben ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ egyezményt (UN CAT). 2009-ben a román állam az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét is elfogadta, amivel magára vállalta a kínzást megakadályozó nemzeti megelőző mechanizmus (NMM) fenntartásának, és ezzel a fogvatartási körülmények ellenőrzésének kötelezettségét.
Románia még mindig adós a NMM létesítésével. Legutóbb 2013. május 13-án, Genfben kapott erre ultimátumot az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának (Committee Against Torture, CAT) különleges ülésén. Máris a a CAT által a NMM létrehozására engedélyezett időtartam második szakaszánál tartunk. 2009-ben sikerült hároméves haladékot szerezni, tavaly pedig, az első szakasz lejártakor, újabb két év hosszabbítást kért és kapott Románia. A NMM-nak 2014. novemberére kellene létrejönnie és működésbe lépnie. A CAT képviselőit ezért aggodalommal tölti el, hogy a román kormány az engedélyezett időtartam második szakaszába érve még mindig semmit sem tett, noha már el kellett volna készülnie a cselekvési tervnek ahhoz, hogy időben megvalósulhasson a célkitűzés.
Nemzeti mechanizmus hiányában néhány független szervezet, köztük az APADOR-CH foglalkozik a börtönállapotok monitorozásával az emberi jogok betartására való tekintettel. A szervezet által minden egyes börtönlátogatás után közzé tett monitoring jelentések tanúsága szerint a romániai börtönökben nyomorúságosak a körülmények és sérülnek az emberi jogok. Románia tehát számíthat rá, hogy az ECHR a jövőben is elmarasztalja majd a kötelezettségeinek elmulasztása miatt.
A mostani alkalommal az Európai Bíróság elsősorban a túlzsúfoltságot, valamint a higiénia és a megfelelő orvosi ellátás hiányát rótta fel Romániának. Az Európai Bíróság jelenleg azt vizsgálja, mennyire rendszerszerűek a börtönbeli állapotokkal kapcsolatos problémák, és különleges eljárás indítását fontolgatja Romániával szemben. Az APADOR-CH ennek a különleges eljárásnak az indítása kapcsán, harmadik félként avatkozott be a Sasu kontra Románia és a Stanciu kontra Románia perekbe. A szervezet a különleges eljárás indítása mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy a börtönállapotok minősége rendszerszerű, strukturális problémákkal függ össze, és a fogvatartottak, akik ilyen körülmények között kénytelenek élni, megengedhetetlen bánásmódnak vannak kitéve. Romániát válság fenyegeti, ami a börtönök túlzsúfoltságát illeti, mivel az utóbbi években 27 ezerről több mint 33 ezerre emelkedett a fogvatartottak száma.