A szlovák és a magyar kormány bíróságon támadta meg azt az EU-s határozatot, amelynek értelmében 120 000 menedékkérőt telepítenének át különböző EU-s tagállamokba Görögországból és Olaszországból, ahol az EU-ba érkezve átlépik a határt. Mostanáig mindössze 28 000 menedékkérőt sikerült áttelepíteni. 2015 szeptemberében az EU Tanácsában Szlovákia és Magyarország (valamint a Cseh Köztársaság és Románia) a kötelező betelepítési terv ellen szavazott, a lépést pedig a muszlim bevándorlókkal szembeni félelemkeltés kísérte. A tagállamok méretét és erőforrásait tekintetbe vevő számítások alapján Magyarországnak 1294, Szlovákiának pedig 902 személyt kellene befogadnia. Magyarország és Lengyelország azonban kijelentette, hogy egyetlen személyt sem hajlandó befogadni a betelepítési terv szerint, míg Szlovákia és a Cseh Köztársaság csak egy-egy tucat menekültet fogadott be.
“A Bíróság elutasítja Szlovákia és Magyarország keresetét a menedékkérők kötelező betelepítését segítő átmeneti intézkedések ellen" - írja sajtóközleményében a luxemburgi bíróság hozzátéve, hogy a Bíróság "teljes egészében" elutasítja a panaszokat.
Több tagállam politikusai is megpróbálták a lakosság félelmeire apellálva politikai haszonszerzés céljára fordítani a menedékkérők ügyét. Különösen egyes közép- és kelet-európai országoknál figyelhető meg ez a jelenség, ahol a terrorizmussal hozzák összefüggésbe a bevándorlást és azzal riogatnak, hogy a migráció veszélyt jelent a nemzeti kultúrára nézve.
Mint az várható volt, Szíjjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter reakciójában "felháborítónak" nevezte az ítéletet, amely "egyúttal felelőtlen is, veszélyezteti egész Európa biztonságát és jövőjét, és ... ellentétes az európai nemzetek érdekeivel". Hozzátette, hogy "a politika megerőszakolta a jogot és az európai értékeket" és az ítélet "nyíltan legitimálja az Európai Bizottság joghatóságát és hatalmát a tagállamok helyett és felett, ami elfogadhatatlan, mert semmiféle hatalma nem lehet a nemzetek felett".
Azt nem említette a külügyminiszter, hogy a tagállamok által létrehozott EU-s szerződések szerint a Bizottság felel az EU-s törvények végrehajtásáért.
Szlovákia gazdasági minisztere, Peter Ziga válaszreakciójában bagatellizálta az ítélet jelentőségét, mondván a "a kvótarendszer nem működik, ezért egyelőre feltehetően irreleváns a bírósági döntés". Megjegyezte azt is, hogy "új mechanizmusra volna szükség, noha maga a probléma nem olyan súlyos, hiszen egyre kevesebben érkeznek [Európába]".
Dimitris Avramopoulos, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa ezt tweetelte:
“Ideje volna összefogni és maradéktalanul érvényesíteni a szolidaritást."
EU-s politikusok az EU határán lévő tagországokkal való szolidaritás ügyét tekintik a betelepítési rendszer fő kérdésének. Olyan kormányok is akadnak, például a német vagy az olasz, amelyek világossá tették, hogy a közép- és kelet-európai EU-s tagállamok a főként nyugati tagországok által finanszírozott uniós támogatásokat kockáztatják azzal, hogy nem hajtják végre a közös döntéseket.
A Liberties olasz tagszervezete, a CILD ügyvezető igazgatója, Andrea Menapace kijelentette: Az ítéletet a legjobbkor jött, mert nem csak Szlovákiát és Magyarországot, hanem minden EU-s tagországot figyelmeztet rá, hogy haladéktalanul teljesítsék a menekültekkel szembeni kötelezettségeiket, és vegyék ki a részüket a jelenlegi válság kezeléséből. Nem szabad elfelejteniük, hogy valahányszor elhanyagolják az - EU alappilérének tekinthető - szolidaritás elvéből származó kötelezettségeiket, ugyanaz ellen az eszme ellen vétenek, amelynek köszönhetően annyi évtizeden keresztül részesültek különféle előnyökben és javakban.
Sokszor elfelejtik, hogy ennek az elvnek a jegyében nem csak a lehetőségekben, hanem a felelősségben is egyenlően és méltányosan kell osztozniuk a tagállamoknak. Az EU Bíróságának mai ítélete remélhetőleg végre mindenkit felrázott.