Tech & Rights

A magukra hagyott kiskorú külföldiek számára reménykeltő ítélet született Belgiumban

Belgium legfelső szintű közigazgatási bírósága keményen bírálta a kíséret nélküli kiskorú külföldiek jogait erőteljesen korlátozó bevándorlás- és gyámügyi szabályzatot.

by Belgian League of Human Rights

Lassan két éve már, hogy a Bevándorlásügyi Hivatal, a (menedékkérőkkel foglalkozó) Fedasil és a Gyámhatóság - azaz a kíséret nélküli kiskorú külföldiekért (más néven MENA) felelős három állami szerv Belgiumban - megállapodást kötött egy új működési szabályzatról.

A 2013 januárjában elkészült szabályzat a magukat kiskorúnak mondó külföldiek igazoltatásánál illetve a kihallgatásuk során nagyobb hatáskörrel ruházza fel a rendőrséget, és megengedi, hogy ahelyett, hogy a Gyámhatósághoz fordulnának, az intézkedő rendőrök a helyszínen tájékozódhassanak az illető életkoráról. A kiskorú személyt a rendőr bekísérheti a legközelebbi rendőrőrsre, hogy ott nyilvántartásba vegyék, az idézések számát pedig korlátozzák - ha az illető már két idézésre nem reagált, nyomban beavatkozhat a Gyámhatóság, átvéve a helyette való döntés jogát.

Három szervezet- az Emberi Jogi Liga, a brüsszeli Ifjúsági Jogszolgálat és a Nemzetközi Gyermekvédelmi Szervezet - azon az alapon, hogy a szabályzat úgy biztosít tágabb hatáskört az illetékes hatóságoknak, hogy közben korlátozza az érintett gyermekek jogait, panaszt tett Belgium legfelső közigazgatási bíróságánál, az Állami Tanácsnál. Ezek a szervezetek ugyanis azt tapasztalták, hogy a beidézett gyermekek gyakran félelemből nem jelennek meg, hogy nyilvántartásba vétessék magukat. A második alkalom után pedig, a jogfosztottságuk következtében teljesen magukra maradnak, otthon és gyám nélkül, kiszolgáltatva az emberkereskedőknek.

Az Állami Tanács közelmúltbeli ítélete szerint előfordulhatott, hogy a kormányhatóságok a hatáskörüket túllépve megsértették a kíséret nélküli kiskorú külföldiek jogait.

Az ítélet azután született, hogy a MENÁ-val foglalkozó gyámügyi törvényt az új szabályzattal összevetve kiderült, hogy ez utóbbi további feltételekhez kötötte a törvénynek való megfelelést. Emiatt egyfelől az Állami Tanácsnak kötelessége lett volna előzetes közigazgatási felülvizsgálatra benyújtani a szabályzatot, majd közzétenni a Belga Közlönyben (vagyis az új jogszabályokat megjelentető hivatalos belga állami kiadványban, másfelől pedig az is egyértelművé vált, hogy a szóban forgó közigazgatási szervek hatáskörébe nem fért volna bele ez a jogalkotói feladat.

Ennélfogva az ennek a szabályzatnak az alapján majdnem két éven keresztül hozott valamennyi döntést törvényellenesnek minősítették. Mindebből az is következik, hogy a Gyámhatóságnak mihamarabb felül kell vizsgálnia az összes olyan kíséret nélküli kiskorú külföldi státuszát, akiket hátrányosan érintett a szabályzat, a magukat felnőttnek nyilvánítóktól kezdve az idézésekre meg nem jelentekig, akiket ezért megfosztottak a jogaiktól.

Az ítélet további következménye, hogy azok a kíséret nélküli kiskorú külföldiek, akik elvesztették a tartózkodási jogukat, sőt esetleg még a tartózkodási kérelem benyújtásának lehetőségét is (például azzal, hogy felnőttnek nyilvánították magukat), mindannyian kártérítést kaphatnak.