Lengyelország az egyik utolsó uniós tagállam, amely még nem ratifikálta a hontalanok helyzetére vonatkozó 1954. évi, és a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló 1961. évi ENSZ egyezményt. Ezek nélkül a jogi szabályozók nélkül a hontalanok nem számíthatnak a problémáik gyors orvoslására Lengyelországban.
'Láthatatlan probléma'
"Pontosan nem tudni, hány hontalan tartózkodik Lengyelországban, ám a statisztikai adatok azt valószínűsítik, hogy a számuk, a gyerekeket is beleértve, 700 és 10 000 között mozog," állítja Dorota Pudzianowska, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért hontalan gyermekekről szóló jelentésének egyik szerzője.
Azért sincsenek megbízható adataink, mert Lengyelországban még nem áll rendelkezésre olyan eljárás, amelynek segítségével meg lehetne állapítani, hogy egy adott személy hontalan-e vagy sem. "Ilyen értelemben a hontalanság egy láthatatlan probléma," fogalmaz Pudzianowska.
A hontalanok számos problémával szembesülnek, például nem tudnak szert tenni úti okmányokra, hogy elhagyhassák az országot, magyarázza Pudzianowska. Ezen kívül számos hontalan (köztük gyerekek is) megfelelő okmányok híján nehezen kaphat tartózkodási engedélyt Lengyelországban. Az orvosi ellátáshoz és a szociális juttatásokhoz is kevésbé férnek hozzá amiatt, mert nem rendelkeznek igazolványokkal.
"Lengyelországban sok olyan Romániából és Bulgáriából származó roma gyerek él, akiket még a kilencvenes évek elején elhagytak a szüleik, és azóta sem folyamodtak semmilyen állampolgárságért," írja Marta Szczepanik, a jelentés másik szerzője. "Jelentésünkben két ilyen gyermek (Agni és Marysia) esetéről számolunk be.
Joghézagok
Egyes joghézagok miatt a születésüktől fogva hontalan gyermekek nem részesülnek kellő védelemben. A lengyel törvények szerint bizonyos esetekben egy gyermek már annál fogva megkapja a lengyel állampolgárságot, hogy Lengyelország területén jött világra. Ilyen helyzet áll elő, ha ismeretlenek a szülők, vagy nem rendelkeznek semmilyen állampolgársággal, vagy pedig nincsen meghatározva az állampolgárságuk.
Ha egy Lengyelország területén talált gyermeknek ismeretlenek a szülei, neki is jár az állampolgárság. "Azonban amikor egy más ország állampolgárainak gyermeke az állampolgársággal kapcsolatos rendelkezések ellentmondásossága folytán nem kapja meg a szülei után az állampolgárságot - ahogy ez például a kubai, srí lankai, vagy szíriai állampolgárok gyermekeinél előfordul - az illető a lengyel állampolgárságot sem kapja meg automatikusan csak amiatt, mert Lengyelországban született. Ezt a joghézagot meg kell szüntetni," fejtegeti Pudzianowska.
Okmányok és meghatározások
A lengyel törvények ráadásul nem határozzák meg, ki tekinthető "hontalannak". További gyakorlati gondokat vet fel az "ismeretlen szülők" fogalma, amelyet például olyankor is szoktak alkalmazni, amikor az anya külföldi és "ismert", csak a kórházban hagyta a gyermekét, és nem maradt utána elég személyes adat ahhoz, hogy igazolható legyen az állampolgársága.
A születési anyakönyvezéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban is problémák merülnek fel, ezek ugyanis nem határozzák meg, pontosan milyen okmányokat kell benyújtaniuk a szülőknek a gyermek anyakönyvezéséhez. "Olyan is előfordult, hogy dokumentumhiány miatt, például, mert nem volt meg a szülők születési anyakönyvi kivonata, a hivatal nem anyakönyvezte a gyermek születését," írja Szczepanik.
A HFHR jelentése egy 2014 novemberében, a Hontalanok Európai Hálózata (European Network for Stateless, ENS) indította kampány keretében készült, amelynek "Európában egy gyermek sem lehet hontalan" a címe. A jelentéshez többek között 16 vajdasági hivataltól, a Belügyminisztériumtól és az Elnöki Kancelláriától gyűjtöttek adatokat.
A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható (lengyelül).