Tech & Rights

Szavazz az értékekre: Mi van, ha a britek is ott lesznek az európai parlamenti választásokon?

Kíváncsi vagy, hogyan néz majd ki az Európai Parlament, ha Nagy-Britannia is részt vesz a választásokon? Az alábbiakból megtudhatod, mi lesz az ábra a választásokat követően, ha brit képviselők is ülnek majd a parlamentben.

by Israel Butler

Ha Nagy-Britannia is részt vesz az európai parlamenti választásokon, a képviselők összlétszáma egyelőre 751 marad. Ám miután a britek elhagyják az EU-t, 705-re esik le a számuk. Mivel erre valószínűleg igen hamar sor kerül, elsősorban azzal foglalkozunk, 705 képviselővel, azaz a britek nélkül hogyan néz majd ki a testület. Szerintünk ugyanis továbbra is ezek a legrelevánsabb adatok.

Ugyanakkor nyilván vannak olvasóink, akik szeretnék tudni, hogyan fest a helyzet, ha egyszer a britek is részt vesznek a választásokon. Nos, a következőkben bemutatjuk, mi az ábra, ha a brit képviselőket is belekalkuláljuk a választási eredményekbe. A lényeg röviden:

  • Az alapvető értékeink védelmére így is az jelenti a legfőbb veszélyt, hogy a nagyobb képviselőcsoportok is magukban foglalnak értékellenes pártokat, amelyek ráadásul egyre erősödnek.
  • A Brexit vegyesen hat arra, mennyire lesz képes az Európai Parlament megvédeni az alapvető értékeket: akár ott lesz, akár nem lesz már jelen Nagy-Britannia a választásokon, egyaránt könnyebb lesz létrehozni értékpárti és értékellenes koalíciókat.
  • Ahogyan az a fő választáskövetőnkből kiderül, Nagy-Britannia nélkül elméletileg lehetséges, hogy egy értékellenes koalíció nagy nehezen többségbe kerüljön. Amennyiben a britek is részt vesznek a választásokon, ennek szinte nincsen esélye.
  • Nagy-Britannia nélkül nagyobb többséget alkothatnak az értékpárti koalíciók. Ha viszont ott lesz a választásokon, nem kerülhetnek akkora többségbe az értékpárti koalíciók. De attól még megvalósulhatnak.

A fő választáskövetőnkhöz hasonlóan az alábbi elemzés is a Politico európai választások poll of polls eredményein alapul.

Hogyan befolyásolja a Brexit a frakciók méretét?

Méretarányosan a leginkább a következő képviselőcsoportokat érinti a Brexit: ECR, (a választások után már nem létező) EFDD, a S&D és a Zöldek frakciója. Ennek oka, hogy a brit képviselők nem egyenletesen oszlanak meg a képviselőcsoportok között.

Ezzel együtt a Brexit nincsen befolyással a fő választáskövetőnkben vázolt alapvető problémára: arra tudniillik, hogy egyre nő a nagy képviselőcsoportokban tömörülő értékellenes pártok ereje.

{{#open-1}}Továbbolvasom{{/open-1}}

{{#hidden-1}}A jelenlegi 71 brit képviselőből 19 az ECR, 18 az EFDD, 18 a S&D, 6 a Zöldek, 3 az ENF, 2 az EPP, 1 az ALDE, 1 a GUE frakciójában ül, 3-an pedig "függetlenek". Az értékellenesek közül az EFDD az egyetlen frakció, amelyiket jelentős veszteség ér majd a Brexit miatt, mivel tagjai között tudja Farage Brexit pártjának (korábban: UKIP) a képviselőit. De ez a képviselőcsoport amúgy is megszűnik a választásokkal.

Az EPP, S&D, ECR és ALDE képviselőcsoportokban található értékellenesekre nem lesz hatással a Brexit, mivel ezek között nincsen brit párt. Ennélfogva változatlanul fennáll az az alapvető probléma, amit a fő választáskövetőnkben kifejtettünk, tehát, hogy a saját képviselőcsoportjaikon belül egyre erősebbek az értékellenes pártok.{{/hidden-1}}

A mostani közvéleménykutatások alapján az Európai Parlament a következőképpen néz majd ki, ha Nagy-Britannia is részt vesz a választásokon. Ahogyan a brit képviselők nélkül, úgy ez esetben sem volna képes az EPP és a S&D képviselőcsoport együttes erővel sem többségre szert tenni, hiába alkotnának együtt koalíciót.

You can copy an image to the translation by dragging and dropping it in the body field

Az ábrán látható adatok lényegesen eltérnek azoktól, amelyek a Nagy-Britannia nélküli szavazás eredményeit összegzik.

Ki járna jól, ha a britek is részt vesznek a választásokon? Ez esetben a Zöldeknek és az ALDE képviselőcsoportnak is jópárral több hely jutna.

Kinek nem változna az eredménye a britek részvétele esetén? Ami azt illeti, ilyen képviselőcsoport egy sincs!

Két párt így is, úgy is rajtaveszít a választásokon, ám Nagy-Britannia részvétele esetén valamivel kevésbé. Az S&D frakció mindenképp zsugorodni fog, de ha még ott lesznek a britek, akkor kevésbé. Ugyanez áll az ECR-re is.

Két képviselőcsoportnak, mégpedig az Európai Néppártnak és az EAPN-nek viszont jobb lesz a teljesítménye a britek távolmaradása esetén. Kíváncsi vagy rá, hogy miért?

{{#open-2}}Továbbolvasom{{/open-2}}

{{#hidden-2}}Az előrejelzések szerint az Európai Néppártnak 178-cal több képviselője lenne, ha a britek nem vesznek részt a választásokon. Ugyanez igaz az EAPN-re, amelyik ebben az esetben 3-mal több helyet szerezne. Ez esetleg fejtörésre ad okot. Valószínűleg azért van így, mert ha Nagy-Britannia elhagyja az EU-t, az általa birtokolt 73 képviselői hely egy részét szétosztják a többi ország között, és közülük többet olyan országok kapnak meg, ahol mind az EPP, mind pedig az EAPN igen népszerű a szavazók körében. Képzeljük el, mondjuk, hogy az országunk 20 európai parlamenti képviselővel rendelkezik, és várhatóan a helyek 50%-át az EPP szerzi meg, vagyis nekik 10 jutna. És, mondjuk, a brit képviselői helyek továbbosztása révén még 2 képviselőnk lenne ezután, tehát összesen 22, aminek az 50%-a, ugyebár, 11. Ha esetleg nem világos, miért osztják majd szét a britek képviselői helyeit a Brexit után, vess egy pillantást a módszertani cikkünkre! {{/hidden-2}}

A "függetlenek-újak-5 Csillag Mozgalom" klaszter megnövekedne.

{{#open-3}}Továbbolvasom{{/open-3}}

{{#hidden-2}}Elsősorban annak köszönhetően növekedne meg a "függetlenek-újak-5 Csillag Mozgalom" klaszter, hogy Farage új Brexit pártja egyelőre egyik frakció mellett sem kötelezte el magát. A mostani paarlamentben az EFDD képviselőcsoporthoz tartozik és a tagpártok közül a legméretesebb, csakhogy az EFDD nemsokára megszűnik. Az EFDD második legnagyobb tagja, az olasz 5 Csillag Mozgalom, új képviselőcsoport gründolásába fogott.{{/hidden-3}}

Értékpárti koalíciók

Egy 751 fős európai parlamenti testületben 376 helyre van szükség a többséghez. Fő választáskövetőnk 3 értékpárti koalíció lehetőségét vetette fel, amelyek akkor jöhetnének létre, ha a nagy frakciók hajlandók volnának kizárni a soraikból az értékellenes pártokat. Mennyiben változik a helyzet, ha Nagy-Britannia is részt vesz a választásokon?

Az EPP, a S&D képviselőcsoport és az ALDE körülbelül 379 képviselővel megalakíthatja a Nagy-Liberális Koalíciót. Ez 3 fős többséget jelentene, ami kisebb, mintha a britek már nem lennének ott a választásokon (ez esetben 15 fős többséggel számolhatnának).

You can copy an image to the translation by dragging and dropping it in the body field

Az EPP, a S&D, a Zöldek és a GUE együtt 390 fős Szuper Koalíciót alkothatna, ami 14 fős többséget adna nekik. Ám így sem volna akkora, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia már nem lenne jelen a választásokon (mely esetben 24 fős többséggel rendelkezhetnének).

You can copy an image to the translation by dragging and dropping it in the body field

Az EPP, a S&D, az ALDE és a Zöldek megalkothatják a Nagy/Plusz Zöldek Koalíciót. 434 helyük volna a parlamentben, ez 58 fős többséget jelentene, ami szintén kisebb, mint úgy számolva, hogy a britek már nem vesznek részt a választásokon (ez esetben 65 fős többségük lenne).

You can copy an image to the translation by dragging and dropping it in the body field

Tehát, ha Nagy-Britannia még jelen lesz a választásokkor, az értékpárti koalíciók nem tudnak akkora többségre szert tenni, mintha már nem lennének ott. Magyarán, ha megtörténik a Brexit, az értékpárti koalícióknak nagyobb lehet a többségük. Három oka van annak, hogy miért volna kisebb az értékpárti koalíciók többsége, ha Nagy-Britannia is részt vesz a választásokon.

{{#open-4}}Továbbolvasom{{/open-4}}

Az egyik, hogy nagyobb volna a képviselők összlétszáma: 751, a Brexit utáni 705-höz képest, és így természetesen több képviselő szükségeltetne a többség eléréséhez. A másik, hogy az összes lehetséges értékpárti koalícióban részt venne az EPP és a S&D, kettőben pedig az ALDE is. Ezek közül csak a S&D képviselőcsoport rendelkezik komoly brit támogatottsággal, de még ha nem következik is be a választásokig a Brexit, ez a támogatottság akkor sem volna elég ahhoz, hogy kárpótoljon azért, hogy ez esetben viszont több helyet kellene megnyerni ahhoz, hogy többséget alkossanak. A harmadik ok, hogy az EPP nagyobb lesz, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, mégpedig azért, mert a brit képviselői helyek egy részét szétosztják majd más uniós országok között, és némelyikben elég jól áll az EPP.

{{#hidden-4}}

Értékellenes koalíciók

Lássuk akkor, mi történik a két értékellenes koalícióval, amelyekről a fő választáskövetőnkben írtunk. Ne feljetsük, elemzésünk feltételezésből indul ki - ennek alapja pedig, hogy Manfred Weber, az EPP elnökjelöltje a Bizottság élére, nemrég kijelentette, a frakciója nem fog együttműködni értékellenes képviselőcsoportokkal. Nagy-Britannia esetleges jelenléte hasonló hatást gyakorolna az értékellenes koalíciókra, mint az értékpártiakra. Nevezetesen megnehezítené a koalíciók létrejöttét. A helyzet ugyan némiképp bonyolultabb, a lényeg azonban az, hogy nehezebb egy értékellenes koalíciónak többségre szert tenni, amíg Nagy-Britannia is az EU része.

{{#open-5}}Továbbolvasom{{/open-5}}

{{#hidden-5}}

Két dolog miatt volna nehezebb értékellenes koalíciót alkotni. Egyrészt megintcsak azért, mert most többen vannak a képviselők: Brexit előtt 751, utána pedig 705 lesz az összlétszámuk. Emiatt több képviselő szükségeltetik a többséghez. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy az EPP és az EAPN frakciókban kevés a brit képviselő, ezért ezek a képviselőcsoportok nem sokra mennek azzal, ha Nagy-Britannia is jelen lesz még a választásokkor. Sőt, a brit képviselői helyeknek a Brexit utáni szétosztásával kalkulálva mindkét frakciónak kevesebb hely jut, ha Nagy-Britannia még jelen lesz a választásokon. A politikai paletta jobboldalán az ECR az egyetlen olyan képviselőcsoport, amelyiknek előnye származik Nagy-Britannia részvételéből: jópár helyet köszönhetnek ugyanis a brit pártoknak.

Ennél azonban bonyolultabb a helyzet, mégpedig két okból. Egyrészt bizonyos körülmények oda vezethetnek, hogy az értékellenesek kevesebb képviselővel rendelkeznek majd. Az EPP és az ECR lengyel képviselői rivális nemzeti pártokból kerülnek ki. Az EPP lengyel képviselői valószínűleg elhagyják a frakciót, ha az EPP leáll az ECR képviselőcsoporttal. A S&D frakció értékellenes képviselői pedig, akik elvileg baloldaliak, a valóságban talán mégsem volnának hajlandók együttműködni a jobboldali pártokkal. Más körülmények pedig a koalíciók többségét erősíthetik. Az EFDD-hez tartozó Brexit párt elvileg jól teljesíthet a választásokon, ez azonban nem derül ki a koalíciókra vonatkozó adatokból, mivel az EFDD megszűnik. A Brexit párt tehát jelenleg egyik képviselőcsoportba sem számít bele, ezért a "függetlenek-újak-5 Csillag Mozgalom" klaszterbe soroltuk őket. Ugyanez áll az 5 Csillag Mozgalomra, amely jelenleg az EFDD helyébe lépő új frakció létrehozásán fáradozik. Ezen felül van néhány új és független párt, amelyik gyakorlatilag valószínűleg értékellenesnek minősül, de még egyik képviselőcsoporthoz sem csatlakoztak. Vagyis jónéhány európai parlamenti képviselő amiatt nem jelenik meg az értékellenes koalíciókra vonatkozó számításokban, mert egyelőre egyik képviselőcsoportba sem tartoznak bele. Mindazonáltal úgy néz ki, egy értékellenes koalíciónak is nehezebb lesz többségbe kerülni, ha Nagy-Britannia is részt vesz a választásokon.

{{/hidden-5}}

Egy Konzervatív-Szélsőjobboldali Koalíció körülbelül 302 helyet szerezhet magának, ami 74-gyel kevesebb, mint amennyi a többséghez kell (ha Nagy-Britannia nem vesz részt a választásokon, illetve addigra már kilép az EU-ból, akkor 46 képviselő hiányzona a többséghez). {{/hidden-4}}

You can copy an image to the translation by dragging and dropping it in the body field

Egy Konzervatív-Értékellenes Koalíció 328 képviselővel számolhatna, ez esetben 48 kellene még a többséghez (míg ha Nagy-Britannia nem vesz részt a választásokon, vagy addira már kilép az EU-ból, akkor csak 22).

You can copy an image to the translation by dragging and dropping it in the body field

És mi a verdikt?

Miként a fő választáskövetőnk esetében, itt is a következő a lényeg. Amíg Nagy-Britannia az EU része, addig az értékellenes pártok is kisebb eséllyel tudnak az Európai Néppárttal szövetkezve többségi koalíciót alkotni. Nem beszélve arról, hogy maga az EPP úgy nyilatkozott, nem hajlandó értékellenes pártokkal együttműködni.

Ezért az alapvető értékeink védelme megintcsak amiatt veszélyeztetett, mert a főbb képviselőcsoportokban is találhatók értékellenes pártok, amelyek ráadásul egyre erősebbek. Ez pedig annak köszönhető, hogy mind az EPP, mind a S&D frakciónak csökken a mérete, miközben ugyanannyi vagy még több értékellenes képviselőjük van. Az ALDE képviselőcsoport pedig ugyan növekszik, de az itt ülő értékellenes képviselők száma is nő. Az értékellenes pártok befolyást tudnak gyakorolni a képviselőcsoportjukra, így elérhetik, hogy bizonyos alkalmakkor együtt szavazzanak az EAPN frakcióval vagy az 5 Csillag Mozgalom által alapítandó új képviselőcsoporttal.

A főbb politikai képviselőcsoportoknak azonban nem kell hagyniuk, hogy a kisebbségben levő értékellenes tagjaik túszul ejtsék. Ha megválnának e kétes elemeiktől és képesek volnának egymással együttműködni, még többségbe is kerülhetnének. Ez utóbbira amúgy is rákényszerülnek, hiszen önmagukban úgysem alkothatnak többséget.

További információk:

Mi az Európai Parlament szerepe, és miért olyan fontos? Innen megtudhatod.

Mit értünk "értékellenesség" alatt és honnan szedjük az adatainkat? Íme a módszertani ismertetőnk.

Lehetséges, hogy ez lesz az eddigi legfontosabb EP választás. Hogy miért? Nézd meg a videónkat!

Töltsd ki a kvízjátékunkat, amelyikből kiderül, miért olyan fontos, hogy szavazz az EP választásokon.

CODEBOX
#Vote4Values