Az Alkotmánybíróság (AB) két egyéni panaszbeadványt utasított vissza pár napon belül, mindkettőt formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül. Az első visszautasítás a köztéri választási plakátokról szóló szabályokat támadó indítvány nyomán született, ami azt kifogásolta, hogy a kereskedelmi plakátokra vonatkozó korlátozásokat rendeleti úton kiterjesztették a választási plakátokra, és ezzel önkényesen bővítették a választási eljárási törvény szerint egyébként meglévő korlátozásokat. Nyilvánvaló, hogy ez a kampányolás lehetőségének korlátozása, és szoros összefüggésben áll a polgárok választójogának gyakorlásával. Az AB szerint azonban ez nem elégséges indok az alkotmányossági felülvizsgálathoz, ezért érdemben nem foglalkozott vele. A második visszautasított indítvány azzal foglalkozott, hogy a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárokat megkülönbözteti a szabályozás, ők levélben nem adhatják le szavazatukat. A panaszt – amihez hasonló még fekszik az AB előtt – arra hivatkozva utasította vissza a testület, hogy a külföldön tartózkodó panaszos nem érintett. Az AB abszurd módon azért nem találta a beadványozót a jogsérelemmel érintettnek, mert a kifogásolt törvény kizárja őt a levélben szavazás lehetőségéből. A visszautasítás alapján kérdéses, hogy egyáltalán kikényszeríthető-e még Magyarországon a törvény előtti egyenlőség elve. A harmadik múlt heti esetben a Nemzeti Választási Iroda után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is védtelenül hagyta a választások tisztaságát. Megalapozottan lehet feltételezni, hogy tömeges visszaélés történt a választópolgárok személyes adataival. A Nemzeti Választási Bizottság mégis úgy találta, hogy az ajánlásokkal való tömeges visszaélésekről szóló beszámolók ellenőrzése nem feladata. Az adatvédelmi hatóság pedig úgy foglalt állást, hogy aránytalanul nagy, a választások megtarthatóságát is veszélyeztető munkaterhet jelentene annak ellenőrzése, hogy volt-e olyan jelölt, aki személyes adatokkal visszaélve szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást.
Az említett fórumok döntéseire nem szolgálhatnak magyarázatként a választási eljárás rövid ügyintézési határidői. A független intézményeknek e szűk egy heti „teljesítménye” alapján a három szervezet levonta a következtetést: a magyar közjog radikális átalakítása beérett. Gyakorlatilag megszűntek azok az eljárások és jogi mechanizmusok, amelyek alkalmasak az antidemokratikus döntéshozatal jogállamiságnak megfelelő, érdemi korrekciójára. A folyamatban lévő választási eljárással kapcsolatos ügyek elintézetlenül hagyása demonstrálja, hogy ma már a független intézmények inkább szolgálják a kormányzat céljait, mint az alkotmányosságot vagy az alapvető jogok védelmét.