Tech & Rights

Szerencsétlen következményei lehetnek a holland család-újraegyesítési politikának

A holland család-újraegyesítési politika csak a kiskorúaknak engedélyezi az országba történő belépést. Emiatt számos Szíriából menekült családnak hátra kellett hagynia Szíriában vagy Libanonban a felnőtt gyermekeket.

by PILP

A holland család-újraegyesítési politika szerencsétlen következményekkel jár némelyik Szíriából Hollandiába menekült család számára. Az ENSZ menekültügyi hivatala, az UNHCR szerint körülbelül harminc szíriai családnak kellett hátrahagynia felnőtt gyermeket Szíriában illetve Libanonban. Ők azért nem tarthattak a családjukkal, mert a holland család-újraegyesítési rendelkezések csak a kiskorúak számára biztosítják a feltétlen belépést az országba. A felnőtt gyermekek egymagukban jöhetnek Hollandiába, ahol azután önállóan kell menedékért folyamodniuk. Erre azonban csak törvénytelenül van lehetőség, ezek a fiatalok ugyanis veszélyes módon, gyakran emberkereskedők segítségével jutnak el az országba, állítják a Holland Műsorszolgáltató Alapítvány riportjai.

A szír Zaki Horns családjának ugyancsak Bejrútban kellett hagynia a legidősebb lányt, a tizenkilenc éves Joyce-t. Tavaly Horns Libanonból Hollandiába menekült, majd onnan intézte a család-újraegyesítést, de csak a feleségét és a kiskorú gyermekeit tudta maga után hozatni. A szíriaiaknak veszélyes Libanonban tartózkodni, ezért a család nagyon reméli, hogy az ott rekedt lány is hamarosan utánuk jöhet Hollandiába.

Az UNHCR holland részlegének igazgatója, René Bruin szerint kockázatos és igazságtalan a holland politika, ezért rugalmasabbá kellene tenni a szabályokat: "A család-újraegyesítési politika jó, de ebben a vonatkozásban volna még mit javítani rajta." Az Igazságügyi Minisztérium válasza így hangzik: "A menekültek életkortól függetlenül, tehát a 18 éven felüliek is bármikor folyamodhatnak önállóan menedékjogért. Ezen felül a már Hollandiában élő családjukkal történő újraegyesítés is lehetséges a számukra, amennyiben a szokásosnál szorosabb érzelmi kötelékek fűzik őket hozzájuk, például ha a felnőtt gyermek valamilyen egészségügyi problémából kifolyólag nem képes gondoskodni magáról.

Kérdések az államtitkárhoz

A Képviselőház egyik tagja, Attje Kuiken (Munkás Párt) interpellációt intézett Fred Teeven biztonság- és igazságügyi államtitkárhoz. Azt tudakolta tőle, "a jelenlegi politika milyen lehetőségeket kínál a hátrahagyott gyermekek számára a családjukhoz történő csatlakozást illetően, mondjuk kifejezetten rideg viszonyok esetén? Mit jelent egyáltalán a túlzott ragaszkodás? Hogyan alkalmazzák a 'szokásosnál szorosabb érzelmi kötelékek' kritériumát a döntéshozatalban? Mikor tekinthetők a szokásosnál szorosabbnak az érzelmi kötelékek, és mikor nem?" Kulken ezen felül még azt is szeretné tudni, "eddig hány olyan felnőtt gyermek volt, akinek ennek a szigorú kritériumnak az alapján nem engedték meg, hogy csatlakozzon a családjához?"