December 13-i ítéletében a strasbourgi bíróság embertelen és megalázó bánásmód vétkében (az Emberi Jogok Európai Egyezménye, azaz az EJEE 3-dik cikkének megsértésében) bűnösnek mondta ki Belgiumot egy súlyosan beteg grúziai állampolgár ügyében.
A bírósági ítélet szerint a belga állam megsértette az illető magánélethez és családi élethez (EJEE 8-dik cikk) való jogát, amikor vissza akarták toloncolni a hazájába, noha a felesége és a gyermekei Belgiumban éltek.
A Belga Emberi Jogi Liga (LDH) ismételten erősen elítélte az Idegenrendészeti Hivatal gyakorlatát az egészségügyi indoklású tartózkodási kérelmek kiadásával kapcsolatban.
Azt, hogy mennyire súlyos betegségről van szó, a beteg távollétében, orvosi igazolás alapján állapítják meg. Ráadásul csak olyan súlyos betegség esetében lép életbe a méltányosság elve, amikor a beteg várhatóan három hónapon belül meghal.
Az Idegenrendészeti Hivatal csak felszínesen foglalkozik azzal a kérdéssel, mennyire áll rendelkezésre orvosi ellátás a beteg hazájában, illetve abban az országban, ahová az illetőt visszatoloncolnák.
A jogok mindenkit megilletnek
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Paposhvili v. Belgium, ügyben hozott december 13-i ítéletében az egészségügyi indoklású tartózkodási kérelmekkel kapcsolatos visszaélések kiküszöbölése céljából felülvizsgálta az igen gyakran az alapjogok megsértéséhez vezető és a törvényalkotók szándékát nem tükröző közigazgatási eljárásokat.
Az LDH némi megkönnyebbüléssel jegyezte meg, hogy az ilyen típusú jogsértések nem palástolhatják a valódi problémákat. Az EJEB becsületére legyen mondva, hogy hangoztatta: kivétel nélkül mindenkit megilletnek az Egyetemes Nyilatkozatban és az EJEE-ben foglalt jogok.
Számíthatunk-e változásra?
Az LDH reméli, az ítélet nyomán gyökeresen megváltoznak majd az adminisztratív eljárások.
Sajnos azonban attól tartunk, hogy a közigazgatási szervek a menedék- és migráció ügyi államtitkárral együtt ismét nem veszi majd tekintetbe a bíróság által hozott ítéletet, ahogyan eddig is figyelmen kívül hagyta a strasbourgi bíróság döntéseit.
Sürgősen biztosítani kellene a beteg migránsok jogait. Sérülékeny helyzetükben védelmet kellene élvezniük minden önkényes, megalapozatlan döntéssel szemben. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője történik.
A migrációs politika "nem lépheti át a tiltott határt", ami az élethez, a méltósághoz és a családi élethez való jogot illeti.