Miután lesújtott az adatmegőrzési irányelvre, az EB újfent a magánszféra védelme mellett foglalt állást. Érdekes módon az ítéletben mindössze kétszer történik utalás a szólásszabadságra.
A keresőmotorok az információk felkutatására, elérésére és átadására valók. Általuk válnak hozzáférhetővé és kezelhetővé az online tartalmak. Ezért óvatosan kell eljárni a keresőmotorok elérhetőségének korlátozásakor, az olyan döntések kapcsán, hogy a találati listákról töröljenek egyes linkeket. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2012-ben elismerte a keresőmotorok szerepének jelentőségét, amennyiben hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy szabadon navigálhassanak és indexelhessék be a nyilvánosan közzétett, tömegek számára elérhető webes információkat (ld: a Miniszteri Bizottság 2012. április 4-én elfogadott, CM/Rec(2012)3. számú ajánlását a tagállamoknak az emberi jogok védelmére a keresőgépek használata során).
Csakhogy a keresőmotorok képesek egyetlen bizonyos személyről összeszedni és csoportosítani az elszórtan létező, legkülönfélébb jellegű információkat, ami jelentősen befolyásolhatja az egyén magánéletét és társadalmi létét egyaránt. A fentebb említett ajánlásokban a Miniszteri Bizottság kiemelte, hogy szükséges különbséget tenni a tartalmak egyes típusai között. A Bizottság szerint felül kell vizsgálni a nem tömeges, vagy összességükben tömegesnek ható kommunikációra szánt találatok rangsorolását, illetve tartalmak beindexelését. Példának okáért a Bizottság azt indítványozta, hogy egyes tartalmakat viszonylag alul helyezzenek el a találati listán, keresve az egyensúlyt a szóban forgó tartalmak hozzáférhetőségéhez fűződő érdekek és az azokat gyártók eredeti szándéka között. A Bizottság azt is javasolta, hogy a tagállamok "tegyék áttekinthetőbbé, miként gyűjtik és milyen legitim célokra kívánják felhasználni a személyes adatokat", hogy ezáltal "a felhasználók könnyen hozzáférhessenek a keresőmotorok működtetői által kezelt személyes adataikhoz és, ha kell, javíthassák vagy törölhessék azokat," valamint, hogy "olyan eszközöket lehessen kifejleszteni, amelyek segítségével minimalizálható a személyes adatok gyűjtése és kezelése, ideértve az adatmegőrzési periódus korlátozását, a megfelelő, visszafordíthatatlan anonimizálás alkalmazását, valamint az adatok törlésére alkalmas eszközök biztosítását". Az EB mai ítélete megfelel a Bizottsági elvárásoknak, sőt még szigorúbb álláspontot képvisel a keresőmotorok működtetőinek kötelezettségeivel kapcsolatban.
A Google Spain kontra Google (C-131/12) ügy egy spanyol állampolgár által benyújtott magánpanasszal kezdődött, aki azt követelte, hogy a Google távolítson el néhány hivatkozást a találati listákról. A Spanyol Adatvédelmi Hatóság támogatta a kérést, ugyanakkor megállapította, hogy a helyi újság online oldalán szereplő információ, amelyik először a nyomtatott verzióban jelent meg, változatlanul ott maradhat, ugyanis a törvényességéhez nem fér kétség. A spanyolországi legfelsőbb bíróságnak azonban kételyei támadtak azzal kapcsolatban, helyes döntés-e töröltetni az adatokat a kereső indexekről, és ezért az EB-hoz fordult előzetes döntéshozatalt kérve. A nemzeti bíróság többek között azt akarta megtudni, jogában állt-e a felperesnek azt követelni, hogy a Google vegye le az indexről az őrá személyesen vonatkozó információkat.
Az EB mai döntése értelmében rendjén való, ha a keresőmotorok működtetőitől valaki egyes linkek eltávolítását kéri a találati listákról. Ez még akkor is lehetséges, ha a hivatkozott tartalom teljességgel törvényes és annak eredeti forrása érintetlen marad. A Bíróság világos különbséget tett az információ közzétételének és találati listákon történő megjelenítésének joga között. Hangsúlyozta, hogy ezek a cselekedetek különbözőképpen hatnak az egyénre és az egyén magánélethez fűződő jogaira. A Bíróság a charta 7-dik, a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogokat biztosító és 8-dik, a személyes adatok védelmének jogát deklaráló cikkére hivatkozva, valamint az Adatvédelmi Irányelv rendelkezései alapján úgy ítélkezett, a keresőmotor működtetőjét lehet arra utasítani, hogy törölje a harmadik fél által közzétett, valamely személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket a találati listákról. A Bíróság szerint "tekintettel arra, hogy igen könnyen lehet másodpéldányt készíteni egy weboldalon közzétett információról más oldalakon, valamint, hogy az információ közzétételéért felelős személyekre nem mindig vonatkoznak az Európai Unió törvényei, nem valósítható meg a felhasználók hatékony és teljes védelme, ha azoknak először vagy egyidejűleg gondoskodniuk kell arról, hogy töröljék a rájuk vonatkozó információkat az azokat közzétevők oldalairól".
A Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy az egyéni jogok megelőzik nem csak a keresőmotorok működtetőinek gazdasági érdekeit, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekeit is, hogy az adatok alanyának nevére keresve megszerezhessen valamely információt. A Bíróság ugyanakkor tudomást vett az általános szabály alóli esetleges kivételekről.
Míg a Főtanácsnok passzívnak tartván lebecsülte a keresőmotorok szerepét, az EB kiemelte, hogy a keresőmotorok kulcsszerepet töltenek be az adatok terjesztésében, olyan internet felhasználók számára is hozzáférhetővé téve azokat, akik máskülönben nem akadnának rájuk. A keresőmotorok segítségével a egyes személyekre vonatkozó információk "rendszerezett összefoglalóihoz" juthatnak a felhasználók, ami alapján létrehozhatják az illetők profilját. A Bíróság arra is rámutatott, hogy "a keresőmotor működése (...) jelentősen, a honlapszerkesztők tevékenységénél erőteljesebben érintheti a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot." A Bíróság szerint a keresőmotorok tevékenysége nem csak a személyes adatok saját célra történő feldolgozásából áll, hanem a keresőmotorok működtetői egyben adatkezelők is, tehát rájuk is vonatkoznak az adatkezelői kötelezettségek.