Amíg belgium menedékért és migrációért felelős államtitkára, Theo Francken újra és újra beígéri a zárt fogdák férőhely-bővítését. a civil szervezetek nem győzik hangoztatni az idegenrendészeti fogdákkal kapcsolatos aggályaikat, főként, ami az emberi jogok tiszteletben tartását illeti.
Évről évre több mint 6000 külföldi fordul meg az ország öt darab zárt fogdájában. Azért zárják be őket, mert nincsen tartózkodási engedélyük. Személyes beszámolók szerint ezekben a távoli, nehezen megközelíthető intézményekben igen gyakoriak az emberi jogsértések, mivel eléggé kiesnek az állampolgárok látóköréből ahhoz, hogy a hatóságok ellenőrzés nélkül, mindenféle önkényes lépésre ragadtassák magukat.
Akadálytalan bejutás
A különféle szervezetek nemzetközi szövetsége által koordinált Szabad Bejutást Most Azonnal (Open Access Now) elnevezésű kampány célja az idegenrendészeti fogdák bezárása. Addig is, amíg nem érik el végső céljukat, követelik, hogy tegyék átláthatóbbá és számonkérhetőbbé a fogdák működését. A nyitottság jegyében azt is biztosítani kellene, hogy a civil aktivisták és újságírók akadálytalanul bejuthassanak ezekbe az intézményekbe és tájékoztatást kapjanak a fogdák működésével kapcsolatban.
Malin Björk az Európai Parlament egyik svéd képviselője a Szabad Bejutást Most Azonnal kampányt támogatandó nemrég ellátátogatott Belgiumban a merksplasi fogdába. Képviselőként ugyanis jogában áll belülről is megtekinteni ezeket az Európa-szerte elszaporodott zárt intézményeket.
A belgiumi Bevándorlási Hivatal először elutasította Björk kérését, erre egy következő időpontra, március elejére is kitűztek egy látogatást - amelyen újságírók azonban nem vehettek részt. A sajtót szinte sosem engedik be a fogdákba, noha a bejutást elvileg csak kivételes esetekben lehetne visszautasítani. A Bevándorlási Hivatal egyik tisztje nem is próbálta titkolni: a hivatal attól tart, hogy az újságírók eleve rossz véleménnyel vannak a fogdákról.
Vigilance
Ezek a zárt fogdák voltaképpen börtönök. Amikor valakit őrizetbe vesznek, lényegében megfosztják őt az emberi jogaitól. Kirívó példa erre egy jogilag kétes büntetésforma, a magánzárka alkalmazása, melyet finoman "eltérő fogva tartási módszernek" titulálnak.
Látogatása végeztével Malin Björk szót emelt azért, hogy a demokratikus ellenőrzés jegyében engedjék be a sajtót és másokat ezekbe az intézményekbe. A Migreurop elnevezésű migráns-hálózat az alkalmat megragadva kinyilvánította, milyen mélységesen elutasítja Francken államtitkárnak a fogdákbeli férőhely-bővítésre vonatkozó elképzelését, ami csak tovább rontana az emberi jogok helyzetén.
A Belgiumot a Szabad Bejutást Most Azonnal kampányban képviselő Emberi Jogi Liga és CIRÉ (menekültekkel és külföldiekkel kapcsolatos kezdeményezéseket koordináló szervezet) nem hagy fel a zárt fogdák felszámolásáért folytatott küzdelemmel. Muszáj éberen őrködve figyelni, mit művel az állam ott, ahová alig ér el a civilek karja... miközben elvileg az ő képviseletükben jár el.