Tech & Rights

Litvániában a melegek még a mesében sem kelhetnek egybe

Egy litván bírósági ítélet szerint az azonos neműek kapcsolatáról szóló mesék károsak a kiskorúakra nézve, ezért törvényesen cenzúrázhatók.

by Human Rights Monitoring Institute
Neringa Dangvydė, a "Borostyánszív" című mesekönyv szerzője azt állítja, kirekesztett, diszkriminált csoportokról akart mesélni az olvasóknak

Két mesének homoszexuális a főszereplője - egy herceg, akit megígéz egy fekete szabó és egy hercegnő, aki beleszeret egy suszter lányába.

A "Borostyánszív" kiadója, a Litván Neveléstudományi Egyetem, arra hivatkozva, hogy a könyv "káros, primitív és elfogult homoszexuális propagandát folytat", 2014-ben eltávolíttatta a boltokból.

A döntést az Újságíró Etikai Felügyelet véleményére alapozta az egyetem, amelyik kimondta, hogy az azonos nemű szereplők közötti házasságról szóló mesék sértik a kiskorúaknak a nyilvános tájékoztatás káros hatásaival szembeni védelméről szóló törvényt.

Aktív cenzúra

A törvény 2009-es módosítása kiszélesítette a kiskorúakra nézve veszélyes jellegű tájékoztatás meghatározását, amennyiben olyan jellegű információ is rákerült a listára, amelyik "megvetést fejez ki a családi értékek iránt [és] a Litván Köztársaság Alkotmányának és a Polgári Törvénykönyvének rendelkezésein kívül eső házasságkötés és családalapítás gondolatát népszerűsíti."

Two of the fairy tales in the book feature homosexual protagonists.

A szóban forgó rendelkezést számtalanszor alkalmazták már a homoszexuálisok önkifejezésének korlátozására. Például, amikor elrendelték, hogy a Balti Pride felvonuláson való részvételre felhívó társadalmi célú hirdetéseket csak éjjel 11 óra után lehessen sugározni, mégpedig olyan figyelmeztetéssel ellátva, hogy kizárólag felnőtteknek szólnak.

Nem diszkrimináció

Arra hivatkozva, hogy diszkriminatív volt a könyv terjesztésének leállítása, a szerző bíróságon támadta meg az egyetem döntését, azonban a Vilniusi Területi Bíróság nem vette figyelembe ezt az érvelést.

A bírói testület az Újságíró Etikai Felügyelet véleményét érvényesítve arra hivatkozott, hogy "az Alkotmány és a Polgári Törvénykönyv a házasságnak csak azt a formáját említi, amelyik különböző nembeliek között, azaz férfi és nő között köttetik."

A bíróság egyáltalán nem foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen módon károsíthatják a kiskorúakat az azonos neműek közötti házasságról szóló mesék.