Tech & Rights

Nézeteltérésbe került az egyházzal szemben, elveszítette az állását a katolikus tanító

Az Emberi Jogok Bírósága fenntartotta a korábbi bírósági ítéletet egy katolikus vallásoktató ügyében, aki szembeszegült az egyház családról és nemiségről vallott nézeteivel, és ezért elveszítette az állását.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights

Jose Antonio Fernandez Martinez, aki 1961 óta szolgálja az egyházat papi mivoltában, 1984-ben mentességet kért a Vatikántól a cölibátus alól. Kérelmére nem kapott választ, ennek ellenére egy év múltán polgári házasságot kötött, 1991-ben pedig katolikus vallásoktatóként kezett dolgozni egy murciai állami iskolában. Szerződését évente meghosszabbították. 2006 novemberben a Verdad lehozott egy cikket a cölibátus-ellenes mozgalom néhány tagjáról, köztük Fernandez Martinezről. A mozgalom az egyház abortuszügyi, valamint a válással és a szexualitással kapcsolatos kérdésekben képviselt álláspontjával szemben lép fel. A cikkhez egy, a panaszos családját ábrázoló fénykép is tartozott.

1997-ben a Vatikán felmentést adott a cölibátus alól és egyszersmind eltiltotta Fernandez Martinezt a vallásoktatástól. A helyi püspök arra kérte az Oktatási Minisztériumot, hogy tekintettel a „botrányra”, amelybe belekeveredett, ne újítsa meg a tanár szerződését. A minisztérium eleget tett a kérésnek. A tanár a munkaügyi bírósághoz nyújtott be fellebbezést, követelve, hogy helyezzék vissza az állásába. A bíróság úgy találta, hogy a szerződés meg nem újítása egyenértékű az elbocsátással, amit a tanár mozgalmi tevékenységével indokoltak. Az esetet diszkriminációs ügynek minősítő bíróság úgy határozott, hogy Fernandez Martinezt vissza kell helyezni az állásába. A minisztérium ezután fellebbezett, mégpedig sikerrel. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a püspöknek joga van jóváhagyni a katekéták foglalkoztatását, ez esetben pedig annyi történt, hogy másképp döntött, ezért nem hosszabbították meg a tanár szerződését; vagyis nem elbocsátás történt.

Martinez úr ezután az Alkotmánybíróságnál nyújtott be panaszt. Tekintettel az állam semlegességének elvére vallási ügyekben, az Alkotmánybíróság nem tért ki a kérelmező és a püspök viszonyára. Ugyanakkor a szerződés meg nem újítását érvényes döntésnek ítélte. Fernandez Martinez maga tehet arról, hogy reflektorfénybe került, amikor beleegyezett abba, hogy szerepelni fog egy újságcikkben. Ezáltal nem csak arra hívta fel a figyelmet, hogy pap létére felesége és öt gyermeke van, hanem arra is, hogy egy anti-klerikális mozgalom tagja. A bíróság indoklása szerint attól, aki vallásoktatásra adja a fejét, elvárható, hogy az adott vallás doktrínáival összeegyeztethető értékrendet képviseljen.

Martinez úr ekkor fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Beadványa szerint szerződésének meg nem hosszabbítása sérti az Emberi Jogok Egyezményének 8-dik cikkét. Ügyét továbbították a Nagykamarának (56030/07 sz. ügy). 2014. június 12-i ítéletében a Bíróság kifejti, hogy az esetre nem vonatkozik a 8-dik cikk, ugyanis a panaszos saját döntéseivel nagymértékben befolyásolta önnön szakmai pályafutását. A pap elbocsátásának jogszerűségével kapcsolatban a Bíróság rámutatott a Spanyolországot és a Vatikánt egyaránt megkötő egyezményekre, melyek értelmében a kérelmező végső soron nem szenvedett jogsérelmet.

A Bíróség szerint a kánonjog és annak a “keresztény életvitelre” vonatkozó rendelkezései alapján a kérelmező valójában számíthatott arra, hogy nem újítják meg a szerződését. A Martinez úr életébe való beavatkozás a katolikus egyház jogos önvédelmének jegyében történt, ideértve a katekéták kiválasztásának jogát. A vallási csoportoknak függetlenséget kell élvezniük a képviselőik megválasztásában. Az állam szerepe abban áll, hogy biztosítsa a törvényes egyházak védelmét, nem pedig abban, hogy beavatkozzon az egyház és ellenzéke közötti vitákba. Autonómiájánál fogva egy egyház megkövetelheti a lojalitást a tanait hirdető személyektől. A Bíróság tehát úgy döntött, az Egyezmény 8-dik cikkének sérelme nem következett be. A bírák véleménye ugyanakkor igencsak megosztott volt: az ítélet egyetlen szavazaton múlott, kilenc többségi szavazat ütközött nyolc ellenszavazattal. Három különvéleményt adtak ki, ezek egyként azt állították, hogy beavatkozás történt a kérelmező magánéletébe, ezért veszítette el az állását, ami pedig ellentmond az Egyezmény egyes rendelkezéseinek. A különvéleményt adó bírák úgy találták, hogy a sajtócikknek nem volt hatása az esetre, hiszen a püspök jóval annak megjelenése előtt tisztában volt már azzal, milyen álláspontot képvisel a kérelmező a kérdéses ügyekkel kapcsolatban.