Tech & Rights

18 hónapot kapott Bulgária a börtönállapotok javítására

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az emberi jogok megsértését megállapító teszt-ítélet nyomán 18 hónapot adott Bulgáriának az ország börtöneiben tapasztalható áldatlan állapotok - így a túlzsúfoltság és a magánszféra hiányának - felszámolására.

by Bulgarian Helsinki Committee

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Neshkov és mások v. Bulgária ügyben hozott január 27-i teszt-ítélete szerint a bolgár börtönökben tapasztalható túlzsúfoltság és rendkívül silány körülmények sértik az Egyezmény (embertelen és megalázó bánásmódot tiltó) 3-dik cikkét.

Figyelembe véve a jogsértések súlyosságát és tartósságát, a Bíróság úgy találta, hogy a bolgár börtönökkel rendszerszerű problémák vannak, ezért 18 hónapot adott a kormánynak arra, hogy átfogó intézkedéseket hozzon ezek leküzdésére.

Egymás után ez már a harmadik Bulgáriával szembeni teszt-ítélet az EJEB esetjogában, és a harmadik olyan ügy, amelyik a fogva tartás elégtelen körülményeivel kapcsolatos.

Mit jelent a teszt-ítélet?

Amikor jelentős számú hasonló eredetű panasz érkezik a Bírósághoz, a testület olyan megoldást keres, amelyik valamennyi, ugyanazzal a témával kapcsolatos esetet kezelni tudja. Az eredményképpen megszülető teszt-ítélet fényt derít a mögöttes rendszerszerű illetve strukturális problémákra, valamint megszabja, milyen intézkedéseket kell hozni, és milyen határidővel.

Az esetről

A beadvány jó pár másik esettel egyezően egyes bolgár büntetés-végrehajtó intézményekben tapasztalt fogva tartási körülményekkel, valamint az ezekkel szembeni jogi fellépés lehetőségeivel kapcsolatos. A Bíróság megállapította, hogy a panaszosok közül négyet embertelen és megalázó bánásmódra utaló körülmények között tartottak fogva, mindenekelőtt, ami a létesítmények túlzsúfoltságát (a cellában kevesebb mint egy négyzetméter jut egy főre), a magánszféra hiányát és az egyén méltóságának figyelembe nem vételét illeti a vécéhasználat kapcsán (négy vécé, egy zuhanyozó és két folyóvizes mosdó áll csupán rendelkezésre a kétszáz fogva tartott számára). A panaszok közé tartozott még, hogy a cellákban nincsen vécé, se folyóvíz, éjszaka nem lehet kimenni a mosdóba, egész éjjel be van kapcsolva a világítás, a helyiségek nem szellőznek, fűtetlenek és télen igen hidegek, rossz az étel és elégtelen az orvosi ellátás. Az egyik kérelmező azt is szóvá tette, hogy a bolgár törvények nem biztosítanak hatékony jogorvoslatot a túlzsúfoltsággal és a silány körülményekkel szemen.

A bírósági döntés

A panaszosok életkörülményeit meghatározó tényezők együtthatását nézve a Bíróság megállapította, hogy embertelen és megalázó bánásmódnak voltak kitéve, ami a 3-dik cikk súlyos sérelmét jelenti. A testület szerint az, hogy az ügyészségen panasszal élhetnek az érintettek, nem tekinthető elégséges jogorvoslati lehetőségnek, mivel a fogva tartottak nem vehetnek rendesen részt az eljárásban. Az ombudsmannál benyújtott panaszok nyomán nem született kötelező érvényű, végrehajtható döntés. A bolgár törvény tehát nem biztosított kártérítés-jellegű, végrehajtható, kellőképpen megbízható és hatékony jogorvoslatot. Ezért a Bíróság kijelentette, hogy a 3-dik cikkel együtt az Egyezmény 13-cikkét is megsértették.

Intézkedések, határidők, jóvátétel

A strasbourgi bíróság konkrétan megnevezte, milyen intézkedéseket tehet Bulgária a probléma elhárítására: építhet új börtönöket, rövidebb börtönbüntetéseket szabhat ki, illetve más típusú büntetésekkel helyettesítheti a börtönbüntetést.

A Bíróság bizonyos jogalkotási lépésekre is tett javaslatot, így például indítványozta egy független börtönmegfigyelő testület felállítását, az elítéltek panaszainak hatékony kivizsgálását, kártérítés megítélését, valamint kötelező érvényű és végre is hajtható döntések meghozatalát. A Bíróság továbbá azt ajánlotta, hogy tegyék hangsúlyosabbá az ügyészség felügyeleti szerepét.

A Bíróság az alatt a másfél év alatt, amit arra kapott, hogy hatékony módszereket vezessen be a problémák kiküszöbölésére, nem függeszti fel a hasonló panaszok kivizsgálást. A szóban forgó ügy három felperesének összesen 28 375 eurós kártérítést ítélt meg, valamint további 1 680 eurót a kiadások és költségek fedezésére.

A Bolgár Helsinki Bizottság harmadik félként az egyik felperesnek nyújtott jogsegélyt a per során.