Ez csak egy eset a sok közül, hogy Bulgária olyan országba utasít ki külföldi állampolgárokat, ahol súlyos veszélynek van kitéve az életük, a biztonságuk és az emberi jogaik, közölte Kasimir Kanev, a Bolgár Helsinki Bizottság (BHC) elnöke.
A kiutasításnak álcázott kiadatással a bolgár belügyminisztérium egyszerre sértette meg a nemzetközi törvényeket, a bolgár alkotmányt és a menekülttörvényt. Abdullah Büyüknek egy olyan országba kellett visszamennie, ahol súlyosan veszélyeztetve van a biztonsága és a jogai. Bulgáriában nem ez az első ilyen eset.
Rendszerszintű problémáról van ugyanis szó, nem csak a bolgár kormány, hanem az igazságügyi hatóságok működésének tekintetében is. Az elmúlt években a BHC ennél sokkal súlyosabb eseteket is dokumentált. Túl azon, hogy a szervezet jogvédelmet nyújtott az érintetteknek, egyes ügyeket az Emberi Jogok Európai Bírósága elé is eljuttatott.
- 2012-ben a Veliko Tarnovo-i Fellebbviteli Bíróság megengedte a csecsen MD kiadatását, akit az orosz szövetségi hatóságokkal szembeni fegyveres ellenállásban való részvétellel vádoltak. M.D. menekültstátuszt kapott Németországban, ez azonban nem akadályozta meg a bolgár bíróságot abban, hogy elrendelje az Oroszországnak történő kiadatását, ahol pedig súlyos veszélynek volt kitéve az élete és a személyes biztonsága. Az EJEB "ideiglenes intézkedéseket" hozott az ügyben és felfüggesztette a kiadatási eljárást. 2014 márciusában végül a strasbourgi bíróság ítéletet hozott Bulgária ellen.
- 2013-ban a bolgár bevándorlási hatóságok megpróbálták kiutasítani az országból a hontalan M.M.-t, egy palesztin személyt, aki Damaszkuszban született és nőtt fel, de Bulgáriában élt humanitárius oltalom alatt. M.M.t azzal gyanúsították, hogy "nemzetbiztonsági veszélyt jelent". Miközben Szíriában dúlt a polgárháború, a szófiai szíriai nagykövetség egyszerűen kibocsátott számára egy útiokmányt. M.M. nyíltan szembeszegült Bashar al-Assad elnökkel. Ám sem személyes élettörténete, sem humanitárius státusza nem akadályozta meg a bolgár hatóságokat abban, hogy a háború kellős közepén megpróbálják őt kitoloncolni Szíriába. Az EJEB "ideiglenes intézkedéseket" foganatosított az ügyben és felfüggesztette M.M. kiutasítását. Az ügyben várhatóan ez év végén születik ítélet.
- Augusztus elején a bolgár bevándorlási hatóságok sikeresen kiutasították a csecsen Shoip Tutayevet, noha Ramzan Kadyrov, a Csecsen Köztársaság elnöke a televízió nyilvánossága előtt megfenyegette őt. Ez a nyílt fenyegetés olyasvalaki részéről, aki sosem habozott tettekre váltani a kijelentéseit, sem szolgáltatott elég indokot a bolgár hatóságoknak ahhoz, hogy biztosítsák Tutayev védelmét.
- Augusztus 13-án a BHC a sajtóból tudta meg, hogy két kurdot kitoloncoltak Törökországba. A török sajtó arról írt, hogy R.I. és S.K. a KCK (Koma Ciwaken Kürdistan) - Kurd Közösségek Szövetségének tagjai és a PKK vezetőjének, Murat Karayilannak az oldalán állnak. A bolgár hatóságok a nemzetközi jogot egyértelműen megsértve mindkettejüket átadták Törökországnak, hiába volt ott súlyos veszélyben az életük és a testi biztonságuk.
Ez csak néhány ügy azok közül, amikor Bulgária olyan országoknak adott át külföldi állampolgárokat, ahol súlyos veszélynek volt kitéve az életük, a biztonságuk és az emberi jogaik. Az ilyesmit kategorikusan tiltja a nemzetközi jog, Strasbourgban eddig minden ilyen irányú lépés ideiglenes intézkedéseket és Bulgáriával szembeni ítéleteket vont maga után.