Zsivka Alekszandrova 2015. márciusában került a szülészetre, miután megkezdődtek a fájásai. A kórházba érve egy nővér azonnal a szülőszobába vitte, ahol egy branült helyeztek az erébe, ahogy azt ilyenkor szokás ebben a kórházban.

Nemhogy nem közölték Alekszandrovával, miért kell az infúzió, milyen szereket adnak neki, és hogy azok milyen következményekkel és mellékhatásokkal járhatnak, hanem azt sem vették tekintetbe, hogy kifejezetten kérte, ne adjanak neki semmit.

Rögtön a megszületését követően Alekszandrovától elvették a gyermekét. Egy ügyeletes nővér pár méterről, az ajtóból megmutatta neki a kislányt, majd szó nélkül elvitte.

Nem a saját aláírása

A rutinnak megfelelően Alekszandrovát két órán át a szülőágyon hagyták heverni, míg a kisbabát egy másik helyiségben tartották. Az anyát egyáltalán nem tájékoztatták a gyerek hogylétéről és hollétéről.

Amikor végre felkelhetett, Alekszandrova csak állt, és várta, hogy valaki visszahozza a kislányát. Miután erre nem került sor, maga indult a keresésére, a szülészet folyosóin bolyongva. Végül több mint három órával a szülés után megkapta a gyermekét.

Kérésére kiadták az orvosi papírjait, és akkor vette észre, hogy nem a saját aláírása szerepel a beleegyező nyilatkozaton. Valaki más írta alá a nyomtatványt, mégpedig az ő tudta nélkül.

A szülészetről a bíróságra

Alekszandrova októberben jelentette fel a kórházat. A tájékoztatáson alapuló beleegyezéshez való jogának megsértése és az újszülöttnek az anyától való jogellenes elszakítása miatt indított perben a Bolgár Helsinki Bizottság képviseli a felperest.

Daniela Furtunova ügyvéd szerint az ügy nem csak arról szól, hogy megsértették a kérelmező jogát arra vonatkozóan, hogy tájékoztatást kapjon róla, milyen kezelést alkalmaznak rajta - amivel abban a jogában sértették meg, hogy elutasíthassa a vonatkozó kezelési módot -, hanem arról is, hogy megsértették a magánéletének és családi életének tiszteletben tartásához fűződő jogát, amiről a Bolgár Köztársaság Alkotmányának 32-dik cikke, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8-dik cikke rendelkezik.

Engedni, hogy az anyák együtt maradhassanak az újszülöttjükkel

Azzal kapcsolatban, hogy az újszülöttet elválasztották az anyjától, Adela Kacsaunova ügyvéd megjegyezte, hogy az ilyen gyakorlat ellentétes a Nemzeti Egészségügyi Törvénnyel, amelynek értelmében a kismamák és gyermekük számára biztonságos és békés környezetet kell biztosítani, valamint ellentmond az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak is, amelyekben azt javasolják, hogy a kisbabát a születése utáni fél órában legalább egyszer adják oda az anyának. Kacsaunova szavaival:

“Ha egészségügyi szempontból semmi sem szól ellene, a kórházaknak olyan általános eljárást kell követni, amelyik a lehető leginkább figyelembe veszi a beteg igényeit és biztosítja a mihamarabbi gyógyulását. Az anyák és az újszülöttek szempontjából ez lényegében azt jelenti, hogy a szülés után perceken belül együtt lehessenek."

Zsivka Alkeszandrova, akit sértett a durva és szakmaiságot nélkülöző bánásmód, amiben a kórházban részesítették, elhatározta, hogy pert indít az utána jövők védelmében - akik között egy nap a saját lánya is ott lehet.

“Nem akarom elfelejteni, ami történt, mert néhány év múlva talán az én lányom fekszik majd ott, ugyanazon a szülőágyon, és szeretnék abban a tudatban élni, hogy sikerült megkímélnem őt attól a mérhetetlen szenvedéstől, amin nekem keresztül kellett mennem.”