Tech & Rights

Járhat-e ilyen büntetés az adott bűncselekményért? Felülvizsgálták a szigorú lengyel törvvényt

Az Alkotmánybíróság felülvizsgálta azt az új törvényt, amelyik alapján a hatóságok azután is fogva tarthatják a veszélyes bűnözőket, miután letöltötték a teljes börtönbüntetésüket.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
A lengyel Alkotmánybíróság november 15-én vizsgálta meg, alkotmányos-e az új törvény. A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) kezdettől fogva monitorozta a törvény előkészítését, és amicus curiae jelentést is készített róla az Alkotmánybíróság számára.

2014 januárjában lépett hatályba a mások életét, egészségét vagy szexuális szabadságát veszélyeztető, mentális zavarokkal küzdő személyekkel szembeni eljárásokról rendelkező törvény. Elsősorban amiatt ment át, mert akkoriban járt le azoknak a bűnelkövetőknek a börtönbüntetése, akiket még a kommunizmus idején halálra ítéltek, majd később 25 év letöltendő szabadságvesztésre változtatták a büntetésüket.

A törvény kijátszása?

A törvény bevezetésével az olyan bűnelkövetőket, akik már letöltötték a büntetésüket és a börtönbeli terápiás programon is részt vettek, továbbküldhetik a Társadalomra Veszélyes Viselkedés Megelőzésének Országos Központjába. Ehhez olyankor folyamodnak majd, amikor az illető személyiségzavaros egyént hajlamosnak találják súlyos, mások életét illetve szexuális szabadságát veszélyeztető bűncselekmények elkövetésére.

A törvény előkészítésekor a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért nyomban jelezte, hogy a tervezett törvénnyel kijátszható a kétszeres vádemelés, valamint a visszaható hatály tilalmának elve. Az elítélteknek a gostynini központba történő átutalásáról rendelkező szabályok talán éppen azért vannak olyan pontatlanul megfogalmazva, hogy a bírósági ítéleteket utólag korrigálhassa a közigazgatás.

Once hopeful for release, long-incarcerated criminals in Poland may not be set free any time soon.

Felülvizsgálatot kértek

A HFHR két jogi szakvéleményt nyújtott be a törvénynek az Igazságügyi Minisztérium által javasolt változatáról. A jogvédő szervezet szerint a törvénytervezetnek az volt a legfőbb hibája, hogy lehetővé tette, hogy többek között "személyiségi zavarokkal" vagy "szexuális beállítottsággal" kapcsolatos zavarokkal indokolják valakinek az áthelyezését, noha ezek a körülmények nem minősülnek mentális betegségnek.

Egy másik szakvéleményben azt fogalmazta meg a szervezet, hogy a törvény hatályát az elítéltek olyan csoportjaira is kiterjesztették, amelyek eredetileg nem szerepeltek a törvényjavaslatban. A javaslat javított változata már a "fenyegetést jelentő személyek" kitételt tartalmazza, olyan elkövetőkre utalva, akiket erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, majd miközben a börtönbüntetésüket töltötték, olyan mentális zavart diagnosztizáltak náluk, amely miatt nagy a valószínűsége, hogy újabb élet vagy szexuális szabadság elleni bűncselekményt követnek el.

A jogalkotási folyamat későbbi szakaszában a HFHR arra kérte a lengyel elnököt, hogy még a hatályba lépése előtt kezdeményezze a törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az elnök azonban ehelyett beiktatta a törvényt.

Ekkor a HFHR az emberi jogi biztoshoz és a főügyészhez fordult azzal a kéréssel, fontolják meg a mentális zavarokkal küzdő személyekkel szembeni eljárásokról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatának indítványozását. Az ügy a HFHR amicus curiae jelentésének támogatásával eljutott az Alkotmánybíróságra, amely testület november 15-én folytatta le a felülvizsgálatot. Hamarosan kiderül, milyen eredménnyel.