A legtöbb területeken beállt a nyugalom, míg máshol sorozatosan fordultak elő súlyos emberi jogi sérelmek Bulgáriában a múlt évben. Ugyanakkor előrelépés is kimutatható. Ilyennek festi le a helyzetet a Bolgár Helsinki Bizottság (Bulgarian Helsinki Committee, BHC) 2014 április 1-én, egy szófiai sajtótájékoztatón bemutatott éves jelentésében.
A legdurvább sérelmek ezeken a területeken fordultak elő: menedékkérőkkel szembeni bánásmód, szólásszabadság, az intézeti gyermekek jogai, rendfenntartók által alkalmazott túlzott erőszak, különleges nyomozási eszközök (KNyE) használata.
A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is súlyos problémák merültek fel a muszlimok vallásszabadsághoz való jogával, a fogva tartás körülményeivel, a bíróság függetlenségével kapcsolatban, valamint az etnikai és a szexuális kisebbségek, a nők, a fogyatékkal élők és más sérülékeny csoportokkal szembeni diszkrimináció terén.
"2013-ban, miután szélesebb hatáskörrel ruházták fel az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökséget (ÁNÜ), gyengült a nemzetbiztonsági szervek ellenőrzése. Az ÁNÜ titkosrendőrség gyanánt működő állami szerv. A tavalyi év negatív fejleménye még a törvénytelen és túlzott mértékű rendőri erőszak miatti panaszok számának növekedése" - közölte Krassimir Kanev, a BHC elnöke.
A BHC szerint elsősorban a következő emberi jogi kérdéseket érdemelnek figyelmet Bulgáriában:
- 2013-ban Bulgária messze eltávolodott a menedékhez való jog szabad gyakorlását biztosító normáktól. A szociális segélynyújtás és a belépés engedélyezése is elmaradt a megkívánt mértéktől vagy éppen hogy csak elérte azt. A menedékkérőknek az ország területére történő bejutását is egyre szigorúbban korlátozzák.
- Ugyancsak fejfájást okozott a kisebbségek védelme a rasszista erőszakkal és a diszkriminációval szemben. 2013 őszén, a menekült-krízis mélypontján, idegengyűlölő beszédmódjukkal több neo-totalitárius politikai párt járult hozzá ahhoz, hogy ellenségessé és fenyegetővé váljon a légkör a bulgáriai etnikai kisebbségek, így a menekültek és a menedékkérők számára.
- Nyugtalanító fejlemények tapasztalhatók a szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi szabályozásában is. Az ÁNÜ eddiginél tágabb hatásköre lehetővé teszi, hogy bűnügyekben nyomozzon és letartóztatásokat eszközöljön kellő bírósági felülvizsgálat nélkül.
- Nagy sajtót kapott 2013-ban a különleges nyomozási eszközök (KNyE) titkos használata a telefonos és internetes kommunikáció ellenőrzésében. Hiába került sor jogszabályi módosításokra és hangoztatták az uralkodó pártok, a Bolgár Szocialista Párt és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságjogokért, hogy felhagynak a KNyE önkényes alkalmazásával, amit még az előző kormányzó párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vezetett be. Alapos okunk van feltételezni, hogy a KNyE használata nem hogy csökkent, kifejezetten fokozódott a tavalyi évben.
- 2013-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nem sok ítéletet (összesen 26-ot) hozott a Bulgária ellen indított perekben. Ugyanakkor az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának megfigyelései szerint soha ennyi döntés, 2014 február közepéig szám szerint 372, végrehajtása nem váratott magára.
- Az erőszak és a lőfegyverek túlzott mértékű alkalmazásának előfordulását tekintve látszólag semmi foganatja sem volt belügyminisztériumról szóló törvény 2012-es reformjának, amely korlátozza az ilyen eszközök alkalmazását. 2013-ban legalább három esetben vezetett emberhalálhoz az erőszak vagy a lőfegyverek vélhetően túlzott rendőri alkalmazása. A rendőrőrsökön szintén gyakrabban folyamodtak erőszakhoz, és számos esetben tüntetők ellen Is bevetettek törvénytelen erőszakot.
- Nem történt jogszabályi változás a törvénnyel szembe kerülő gyermekek javítóintézeti és gyermekotthonban történő elhelyezésével kapcsolatban. A BHC számos ilyen intézménybe és az összes krízisközpontba ellátogatott 2013 során, és úgy találta, hogy komoly problémákat vet fel az elhelyezés önkényessége.
- Az év végéig semmi sem történt a fogyatékkal élők jogainak biztosítása érdekében, sem a jogképességre, sem pedig a szellemi fogyatékkal élő személyek intézményi elhelyezésére vonatkozó törvénnyel kapcsolatban.
- A vallásszabadság terén sem történt jelentős előrelépés 2013-ban. Templomi rombolások, diszkriminatív sajtócikkek és műsorok, az ügyészség tehetetlensége a vallási alapú gyűlöletkeltéssel szemben, diszkrimináció, erőszak -- miként az előző években, most is gyakran váltak a nem-ortodox vallási felekezetek tagjai ilyen jellegű erőszak áldozataivá. Tizenhárom imam ellen folyik per, akiket azzal vádolnak, hogy demokráciaellenes eszméket hirdettek Pazardzhikban.
- Az Újságírók Határok Nélkül értékelése szerint 2013-ban riasztóan visszaesett a bolgár média szabadsága (12 területen), így a 100-dik helyre csúszott vissza. Bulgária eddig is leghátul volt az európai országok között, ám soha ilyen alacsony pontszámot nem ért még el. Az értékelés az alábbi problémákat mutatta ki: a tulajdonviszonyok és a pénzügyi viszonyok tisztázatlansága; médiakoncentráció; a média sokféleségének korlátozottsága; a tulajdonosok beavatkozása a szerkesztőségi politikába; a nyomásgyakorlás különféle formái és erőteljes öncenzúra.
- Figyelmet érdemel, hogy egyre-másra zárnak be a bentlakásos gyermekintézetek. A gyermekgondozási reform leggyengébb pontja a gyermekekről való lemondás megelőzése, olyan segítő szolgáltatások létesítése, amelyek támogató környezetet biztosítanának a gyermekek és szüleik számára, hogy ne kerüljön sor az intézeti gondozásba vételre.
----
A jelentés bolgárul itt olvasható.
A bolgár nyelvű jelentéshez tartozó infografika itt található.
A BHC 1993 óta jelenteti meg éves emberi jogi jelentéseit, melyek itt érhetők el.