Tech & Rights

Jelentős visszalépés az emberi jogokra nézve a szerzői jogról való szavazás eredménye

Az Európai Parlament által elfogadott szerzői jogi irányelv óriási visszalépést jelent Európa számára az emberi jogok és az internetes szabadság tekintetében.

by Eva Simon

A szeptember 12-én tartott szavazás kimenetele különösen az Európai Parlament júliusi döntésének tükrében okoz nagy csalódást. Akkor ugyanis a parlamenti többség az emberi jogok védelmében tette le a voksát, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy az uniós szerzői jog megfelelő egyensúlyt teremtsen a szólásszabadság, információszabadság és a magánszféra védelme, valamint a szerzői jog tulajdonosainak jogai között.

Ki felel a szerzői jog érvényesítéséért?

A parlament végül a 13. cikk tévhiteken alapuló verzióját fogadta el. Nagyon úgy tűnik, hogy aki ezt szövegezte, annak fogalma sincs róla, hogyan működnek a nagy internetes vállalatok, és milyen következményekkel jár majd a törvény az internetezőkre nézve. Axel Voss, a törvény most megszavazott változatának szerzője arányosan meg akarta fizettetni a szerzői joggal védett tartalmak forgalmazását a technológiai óriáscégekkel, mint a Facebook vagy a Google.

Ebben még nem is volna semmi kivetnivaló, csakhogy Voss megfogalmazásában a törvény olyan helyzetet idéz elő, amelyikben a technológiai óriások nem csak, hogy learatják mások munkájának a gyümölcsét, de még azt is megszabják, mit láthatunk és mit oszthatunk meg az interneten.

Vagyis lényegében a technológiai vállalatokra hárul az a felelősség, hogy felügyeljék, nem sérült-e szerzői jog. Ezáltal pedig lényegesen korlátozódik a szólásszabadságunk, valamint annak lehetősége, hogy bizonyos kényes politikai kérdésekről, így például a szoptatásról vagy az otthonszülésről a megalapozott döntéshez szükséges valódi vitát folytathassunk.

Hogy miért? Mert az EP által elfogadott irányelv arra készteti az óriáscégeket, hogy minden olyan videót tiltsanak le, amelyik esetleg szerzői joggal védett elemeket tartalmaz, akár olyankor is, amikor a szóban forgó videó vagy más egyéb tartalom nyilvános eseményeket rögzít vagy közéleti személyiségeket ábrázol.

Mi, a Liberties és támogatóink határozottan és egyértelműen közöltük a képviselőkkel, mi aggaszt bennünket: olvasóink az elmúlt két hétben több mint 4000, tavasz óta pedig összesen 47 000 levelet küldtek nekik. Ám a képviselők többsége fittyet hányt az általunk felvetett problémákra és ezáltal az európaiak jogaira is.

Mi a következő lépés?

Most először is tárgyalások indulnak a Parlament, a Tanács és a Bizottság között. Lényegében informális egyezkedésről van szó, amelynek akkor szakad majd vége, ha valamennyi fél megállapodásra jut. A tárgyalások alapját az irányelvnek a szerdán elfogadott változata képezi majd.

A Liberties továbbra is kiáll amellett, hogy az EU jobb szerzői jogi irányelvet fogadjon el, amelyik figyelembe veszi mindenki érdekeit és az emberi jogok alapvető biztosítékait is magába foglalja. Várhatóan 2019 januárjában kerül majd sor a Tanács és a Parlament közötti megállapodásról való végső szavazásra.

Nem gondoljuk, hogy az emberi jogok mit sem számítanak az Európai Parlament képviselői szemében. Hiszen ugyancsak szeptember 12-én tartották azt a szavazást, amelyen arról döntöttek, sérült-e Magyarországon a demokrácia és az uniós értékek, és ennek folyományaképpen elindítottak egy olyan eljárást, amelyik végső soron oda vezethet, hogy valamiféle szankcióval sújtják a magyar kormányt.

Csakhogy míg Magyarország esetében a képviselők a jogok és a jogállamiság megsértésével szemben foglaltak állást, addig nem éltek a lehetőséggel, hogy a szerzői jogi irányelvről való szavazáson megvédjék valamennyi uniós polgár alapvető jogait.

A Liberties ezután is nyomást fog gyakorolni az uniós döntéshozókra. Arra próbáljuk rászorítani őket, a most következő tárgyalások során már ne mulasszák el ezt a lehetőséget.