Az emberi jogokat és a digitális jogokat védő szervezetek nyílt levelet küldtek az európai döntéshozóknak, melyben arra kérték őket, hogy a tárgyalások során építsék bele az emberi jogi biztosítékokat a szerzői jogoknak az egységes digitális piacon történő érvényesüléséről szóló irányelv javaslatába. Hamarosan véget érnek az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács között folyó háromoldalú tárgyalások, ami során a döntéshozók kompromisszumos megoldáson dolgoznak.
Milyen biztosítékokra van szükség?
Az emberi jogokat és a digitális jogokat védő szervezetek a készülő irányelv első változatának megjelenése óta bírálják a javaslat 13. cikkét. Az volt a legfőbb gondunk a tervezettel, hogy az internetes platformokat tartalomszűrésre (értsd: cenzúra gyakorlására) kötelezné, ami sértené a véleményszabadságunkat és az adatvédelmi szabályokat.
Noha az utóbbi pár hónapban pozitív fejleményeknek lehettünk tanúi, a 13. cikk újabb változata még mindig nem felel meg az alapvető emberi jogokra vonatkozó elvárásoknak. Az állampolgárok alapjogainak túlzott és szükségtelen korlátozását elkerülendő különböző biztosítékokra volna szükség.
Annak garantálására kérjük az uniós döntéshozókat, hogy az új szerzői jogi szabályozás feleljen meg az Alapjogi Chartában előírtaknak, amely az Unió polgárainak alapvető emberi jogait lefektető legfőbb dokumentum. Három alapvető emberi jogi biztosítékot neveztünk meg.
1) Átláthatóság
Azt, hogy milyen információk férhetők hozzá az interneten, elsősorban olyan online platformok határozzák meg, mint a Google, a Facebook vagy a YouTube. Ezek a platformok kedvük szerint dönthetik el, hogyan rangsorolják a különféle tartalmakat, és melyeket távolítanak el. Lényegében rajtuk múlik, milyen az "internet". A mostani irányelvjavaslat értelmében az internetes platformok mindenféle átláthatóság és elszámoltathatóság nélkül hozhatnának a véleményszabadságot érintő döntéseket.
Amikor tartalmak letiltására illetve szűrésére kerül sor, rendkívül fontos, hogy a vonatkozó döntéseket megfelelően megindokolják; valamint, hogy a szólásszabadság és az információszabadság védelmében megfelelő jogorvoslati eljárások álljanak rendelkezésre a döntések megtámadásához. Az alternatív vitarendezési eljárások mellett az EU-nak ingyenes jogi mechanizmusokat kellene biztosítania a felhasználók, a szerzői jogi jogtulajdonosok és az internetes platformok közötti viták rendezéséhez.
2) A tartalmak automatizált szűrésének és letiltásának elkerülése
Arra kérjük az uniós döntéshozókat, ne vezessenek be kötelező ellenőrzési kötelezettséget. Az automatizált szűrést végző szoftverek rendszerint pontatlanul működnek és nagy valószínűséggel jogszerű, a szerzői jogokat nem is sértő tartalmak is fennakadnak rajtuk, holott ezek fontos szerepet játszanak a társadalmi és politikai vitákban és hozzászólásokban, így például nélkülözhetetlenek a parodizáláshoz vagy az idézéshez. Végül pedig, ha a felhasználók által az internetre feltöltött valamennyi tartalmat szűrni köteles az internetes platform, akkor feltehetően sérül a szólásszabadság, mivel a felhasználók inkább öncenzúrázni fogják az olyan tartalmakat, amelyeket esetleg (tévesen) kipécéznének a szűrő szoftverek.
3) Szankciók
A 13. cikk megváltoztatja a felelősségi rendszert. Ennek az lesz a legfőbb következménye, hogy a platformokat megbüntetik, ha felhasználási szerződés nélkül engednek át szerzői jog által védett tartalmat a rendszeren. A javasolt megoldás túlzott óvatosságra késztetné a platformokat, arra, hogy minden olyan tartalmat távolítsanak el az internetről, amelyik akár a legcsekélyebb jogi kockázatot jelentené a cég számára.
Másfelől azt is biztosítani kellene, hogy a szerzői jogokat nem sértő tartalmak eltávolításának legyenek jogkövetkezményei az internetes platformok számára. Azt szeretnénk elérni, hogy a platformokat vonják felelősségre, ha jogszerű felhasználói tartalmakat törölnek. Egy ilyen rendelkezés nem csupán az internetóriások hozzáállását megváltoztatná meg, hanem a felhasználói tartalmak is hatékonyabb védelemben részesülnének.
A nyílt levél itt érhető el.
A levél aláírói az alábbi szervezetek voltak:
Civil Liberties Union for Europe (Liberties)
Associação D3 - Defesa dos Direitos Digitais
Association for Progressive Communications
ANSOL - Associação Nacional para o Software Livre
APADOR-CH Romania
Bangladesh NGOs Network for Radio and Communication (BNNRC)
BlueLink Foundation
Bulgarian Helsinki Committee
Center for Democracy and Technology (CDT)
Italian Coalition for Civil Liberties and Rights
COMMUNIA
Electronic Frontier Foundation
Frënn vun der Ënn
Miklos Haraszti, former OSCE Representative on Freedom of the Media
Hungarian Civil Liberties Union
Index on Censorship
Kennisland
Platform for the Defence of Freedom of Information
Rights International Spain (RIS)
South East European Network for Professionalization of Media (SEENPM)
Spanish Internet Users Asociation
The Human Rights League – Belgium
XNet