A javaslat, amelynek elfogadására akár már ma sor kerülhet, az Alkotmánynak ellentmondva alapjaiban megváltoztatná a bíróság összetételét és szerkezetét.
Számos jogi szervezet, politikai párt, civil szervezet, illetve több ezer állampolgár élesen bírálja a törvényi változtatásokat. Nap mint nap újabb tiltakozások törnek ki valamelyik lengyel városban, az országgyűlés épülete előtt csoportosuló tüntetők tiltakozási táborhelyet létesítettek.
Ám a heves tiltakozások ellenére a kormánypárt kivételes sebességgel igyekszik keresztülvinni a jogszabályi módosításokat, már a jelenlegi parlamenti ülésszakban szeretné elfogadtatni az új törvényt.
A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény módosítása
A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényjavaslat csak július 12-én késő este került fel a lengyel parlament weboldalára. A tervezett módosítások közül az egyik legvitatottabb alapján időnek előtte megszüntetnék a testület egyes bíráinak hivatali megbízatását.
A módosítás eredeti változata szerint az új törvény életbe lépésének napján a Legfelsőbb Bíróság valamennyi valamennyi tagját menesztették volna, az igazságügyi miniszter döntésére bízva, kiket tartana meg közülük.
Az indítványt azóta valamelyest módosították. A mostani verzióban a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács (NIT) nevezi majd ki az új bírákat. Ez azonban nem jelent igazi előrelépést, tekintve azokat szabályokat, amelyeket a mostani törvénymódosítással fektetett le a kormány a NIT működésével kapcsolatban.
A HFHR nyilatkozata
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR), valamint a Lengyelországi Helsinki Bizottság igazgatótanácsának illetve igazgatóságának tagjai hangsúlyozták, hogy a lengyel parlament kormánypárti képviselői által előterjesztett jogszabály megpróbálja a hatalmi ágak szétválasztásának elvét felrúgva, alkotmányellenesen átalakítani a Lengyel Köztársaság kormányzati rendszerét. A szervezetek által kiadott teljes vélemény szövege itt olvasható. A HFHR szerint:
"A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvénytervezet tovább mélyíti a 2015 novembere óta tartó lengyelországi alkotmányos válságot. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény módosításának másnapján a kormányzó többség fokozta az igazságszolgáltatásra nehezedő politikai nyomást. Ennek egyenes következménye egy olyan helyzet kialakulása, amelyben puszta látszat marad a független bíróság által lefolytatott igazságos eljáráshoz való alapvető emberi jog."
A NIT átalakítása
A Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó módosítások ismertetésének napján a Szejm, azaz a lengyel országgyűlés alsóháza, elfogadta a NIT-ről szóló törvényt, csakúgy, mint a lengyel bíróságok függetlenségét jelentősen korlátozó bírósági törvényt.
A NIT-ről szóló törvény fokozza a bírák kiválasztásakor gyakorolt politikai nyomást: a NIT 25 bírájából 22-t közvetlenül a Szejm választ majd ki. Ez ellenkezik az Alkotmánnyal, amelynek értelmében a Szejm mindössze négy NIT-tagot választhat meg. Az új törvény ráadásul megrövidíti a Tanácsot jelenleg alkotó bírák szolgálati idejét.
A HFHR értelmezésében az új rendelkezések valódi célja megakadályozni, hogy a Tanács bírálhassa az állami hatóságokat. A jogszabályról további információkat itt találsz.
A bírósági törvény az igazságügyi miniszter döntésére bízza a legfőbb bírák (a bíróságok elnökeinek) kinevezését, amihez nem kell kikérnie az adott bíróságon dolgozó bírák képviselőinek véleményét. Erről a jogszabályról itt olvashatsz bővebben.
Az elnök beszéde
Július 18-án Andrzej Duda elnök egyes törvényi változtatások enyhítését kérte. Kijelentette, hogy mindaddig nem írja alá a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, amíg a Szejm és a Szenátus nem fogadja meg elnöki javaslatát a NIT-ről szóló rendelkezések módosításával kapcsolatban. Az elnöki javaslat értelmében a Szejm három-ötödös, nem pedig egyszerű többséggel nevezné ki a NIT tagjait.
Kormánypárti képviselők kijelentették, hogy ezt a szabályt vezetik majd be a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény módosításakor.
Tiltakozások
A Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény módosítását Lengyelország-szerte tiltakozássorozat kísérte. Július 15-e szombat óta állampolgárok sokasága tüntet a Szejm, az Elnöki Palota és a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt.
Július 16-án és 18-án a demonstrálók "fényláncot" alkottak: több ezren gyújtottak gyertyát annak jeléül, hogy a bírák mellett állnak. A Szejm előtt a nap 24 órájában őrt álló tüntetők tiltakozási táborhelyet alakítottak ki.
A javasolt törvényi változások ugyancsak erős ellenállásba ütköztek jogi szervezetek, számos civil szervezet, valamint az ellenzéki pártok részéről (egyik párt több mint 1000 módosító indítványt nyújtott be a törvénnyel kapcsolatban).