A párizsi és brüsszeli támadások után a belga rendőrség megerősítése érdekében, mindenféle előképzés nélkül, a hadsereget is bevetették.
A hadsereg dolga, hogy a börtönszemélyzettel együtt közösen kezeljék a kialakult állapotokat, illetve az igazságügyi miniszter kifejezésével élve a "humanitárius" helyzetet.
A hadsereg alkalmazása a börtönökben számos kérdést vet fel:
1. Milyen jogi alapon avatkozhat be a hadsereg a börtönökben, hogy segítsen a fogva tartottak alapellátásának biztosításában?
2. Ha volna ilyen jogi alap, vajon szabály vagy szökés esetén is beavatkozhatna a hadsereg? Segíthetne-e egyáltalán a fogva tartottak alapellátásának biztosításában? Röviden szólva, az a kérdés, mit tehetne és mit nem a hadsereg. Tudná-e garantálni a fogva tartottak (családi stb.) jogait?
3. Az is kérdés, mennyire válna bevett normává az ilyen különleges intézkedés, mint ahogy azt láthattuk a hadseregnek az utcai jelenlétével kapcsolatban. Miután 2015 februárjában kirendelték a hadsereget, olyanokat mondott a kormány, hogy tekintsük a hadsereg bevetését pusztán átmeneti megoldásnak, amit egy kivételesen súlyos válság kezeléséhez vagyunk kénytelenek alkalmazni.
Másfél évvel később a katonák még mindig ott masíroznak az utcákon, és semmi jelen annak, hogy visszahívnák őket. Tekintve, milyen rettenetes állapotban vannak a börtönök már több mint egy évtizede, belegondolni is rossz, meddig akarják még a hadsereget alkalmazni a börtönök válsághelyzetének kezelésére.
4. 2015-ben még attól is tartottunk, hogy a kormány társadalmi és politikai feszültségek kezelésére, a társadalmi mozgalmak féken tartására fogja használni a hadsereget, hogy csökkentse a sztrájkok okozta nyomást - ilyen stratégiát irányzott elő Anvers polgármestere. Úgy tűnik, egyre inkább utat tör magának egy olyan logika, amelyik megbontja a munkások és a hatóságok közötti kényes hatalmi egyensúlyt.
Egy ilyen visszás és veszedelmes helyzetben, ahol katonákat küldenek a börtönökbe, hogy sikerüljön valahogy úrrá lenni egy-egy sztrájk humanitárius következményein, a Belga Emberi Jogi Liga azt reméli, a kormány rájön, hogy strukturális reformra van szükség, és végre képes lesz orvosolni az elítéltek helyzetének problémáit a belgiumi börtönökben.