Tech & Rights

A "fegyveres konfliktus" értelmezése az uniós jogban

A bolgár hatóságok megtagadták Mr. A. Diakité guineai állampolgártól a menekültstátuszt. A külföldi állampolgár kiegészítő védelemben sem részesült, amelyet menekültstátusszal nem rendelkező személyek kaphatnak meg olyankor, ha hazatérésük esetén súlyos sérelemnek volnának kitéve.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights

A hatóságok azzal érveltek, hogy Guineában nincsen fegyveres konfliktus. Mr. Diakité ugyanakkor rámutatott, hogy kormányellenes megmozdulásokban történő részvétele miatt az országba való visszatérése esetén elnyomásban és erőszakban volna része.

A felperes állítása szerint az esetével foglalkozó belgiumi hatóságok tévesen alkalmazták a nemzetközi humanitárius jogban szabályozott "fegyveres konfliktus" fogalmát. Érvelésében rávilágított arra, hogy az uniós irányelvben saját meghatározással bíró, önálló fogalomként kellene kezelni a kifejezést. Egyetértve ezzel az állásponttal, az Európai Unió Bírósága (CJEU) hangot adott azon véleményének, miszerint az uniós törvényhozó szándéka az volt, hogy ne csak nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktus esetén nyújtson kiegészítő védelmet, a humanitárius jog értelmezésének megfelelően, hanem belső fegyveres konfliktushelyzetben is, amennyiben az "válogatás nélküli erőszakkal" jellemezhető. A CJEU álláspontja szerint a humanitárius jog és az irányelvben szabályozott kiegészítő védelem rendszere eltérő céllal jöt létre és világosan különböző védelmi mechanizmusokat léptet életbe. A humanitárius jog mindenekelőtt a háború okozta negatív hatások csökkentésével kívánja biztosítani a civil lakosság védelmét a konfliktusos térségekben. Ezzel szemben az uniós jog arra irányul, hogy egy adott konfliktusos térségen kívül nyújtson nemzetközi védelmet az érintett civil lakosság számára. A nemzetközi humanitárius jogban a fegyveres konfliktus fogalma egyes büntető szankciókhoz is szorosan kapcsolódik. Ugyanilyen összefüggés az uniós irányelv esetében nem áll fenn. Mivel a nemzetközi védelemről rendelkező uniós direktíva és a nemzetközi humanitárius jog jellegében merőben különbözik egymástól, a "fegyveres konfliktust" az uniós jogban a hétköznapi nyelvezetben megszokott jelentésének megfelelően kellene értelmezni. Ennek alapján "fegyveres konfliktusról" olyankor beszélünk, amikor összecsapásokra kerül sor az állambiztonsági erők és valamely fegyveres csoport vagy csoportok között, illetve két vagy több fegyveres csoport ütközik egymással. Amennyiben az ilyen összecsapások a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyeztető súlyos, személyes fenyegetést jelentenek, az illetőt kiegészítő védelemben kellene részesíteni.

Minél inkább képes bizonyítani a kérelmező a személyes érintettségét, annál kevésbé hivatkozhat válogatás nélküli erőszakra, amennyiben kiegészítő védelemért folyamodik.

(C‑285/12. sz. ügy, Aboubacar Diakité kontra Commissaire général aux réfugiés et aux apatrides)