Tech & Rights

Olaszországban folytatódik a romák szegregációja és diszkriminációja

Bár számos figyelmeztetést kapott az ország a különböző nemzetközi testületektől, és a roma befogadás nemzeti stratégiája pontos célokat határoz meg, Olaszországban folytatódik a romák szegregációja és diszkriminációja.

by Dóra Görgei
(Image: Eric Gaillard - Reuters)
Április 8-án, a romák és szintik világnapján tette közzé a 21 Luglio olasz szervezet a 2015-ös országjelentését, amely szerint Olaszország még mindig a lehető legrosszabbul kezeli a romák és szintik ügyét.

Továbbra is folyik szegregált telepek kialakítása, ami csak fokozza a romákkal szembeni diszkriminációt. Ugyanakkor az is gyakori, hogy a hatóságok erőszakkal felszámolják a roma telepeket. Mindebből az látszik, hogy Olaszországban ellenségesen, intoleránsan viszonyulnak a roma és szinti közösségekhez.

Lakhatás és kirekesztés

Olaszországban több mint 180 000 roma és szinti él. Közülük hozzávetőlegesen 35 000 szükséglakásban, és közel 20 000 a község vezetése által kijelölt és fenntartott telepen. A számok azt bizonyítják, hogy a roma befogadás nemzeti stratégiájában megfogalmazott céllal szemben Olaszországban kirekesztik a romákat, és a hatóságok jogsértéseket követnek el velük szemben.

Nemzetközi nyomás a változásért

Számos nemzetközi ellenőrző testület - így például a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság és az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága - tett már ajánlásokat Olaszországnak a súlyos diszkriminációs ügyek, gyűlöletből fakadó konfliktusok és rasszista intézkedések kezelésével kapcsolatban, amelyek ma is mindennapi jelenségnek számítanak az országban.

Még Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is aggodalmát fejezte ki a romákkal szembeni diszkriminatív bánásmód és kirekesztés miatt.

Politikai probléma

A romák és szintik befogadását célzó politika egyik fő kerékkötője a politika. Az ellenséges, intoleráns légkör olyan sztereotípiákból és széles körben elterjedt előítéletekből fakad, amelyeket tovább erősít a politikai és intézményi képviselők által alkalmazott gyűlöletbeszéd.

Olaszországnak olyan képviselőket kellene választania, akik haladást tudnak elérni az ügyben, komolyan veszik a nemzeti stratégiát, és általában véve képesek rá, hogy megváltoztassák a közvéleményt.