A pénzt a biztonság elé helyezik az EU-s országok arany vízum programjai

Számos európai uniós országban léteznek pénzért letelepedést kínáló programok. Ezek bevétele gyakran a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval kapcsolatban álló személyektől származik, ami veszélybe sodorja a teljes térség biztonságát.

Az EU-s állampolgárság igazi luxuscikknek számít. Egy tucatnál is több európai uniós tagállam rendelkezik olyan, "arany vízumnak" nevezett programmal, amelyik letelepedésért vagy állampolgárságért cserébe különféle - jellemzően ingatlan vagy államkötvény alapú - befektetéseket tesz lehetővé gazdag külföldiek számára. Amilyen jövedelmezőek ezek a programok, annyira veszélyesek és felelőtlenek is, amennyiben bűnözői hátterű (főként kínai és orosz) külföldieket vonzanak a térségbe.

Gazdag külföldiek 250 000 eurótól (Görögországban vagy Lettországban) 10 millió euróig (Ausztriában) szerezhetnek maguknak EU-s letelepedési engedélyt illetve útlevelet. Igen jövedelmező iparágról van szó: Ciprus több mint 3000 vízum eladásával 4,8 milliárd eurós bevételt termelt 2013 óta, míg Málta 2014 óta 700 milliót keresett a vízumokon, Portugália pedig 2012 óta 17 000 letelepedési engedély értékestésével körülbelül 4 milliárd euróra tett szert.

Régóta bevált...

Az arany vízum nem európai találmány. Még az 1980-as években kezdték el különböző csendes-óceáni és karabi államok arra használni az adóparadicsom státuszukat, hogy letelepedési és állampolgársági programok révén tehetős külföldieket vonzzanak az országba. A kormányok számára ugyan katasztrofálisnak bizonyult ez az üzlet, az IMF becslése szerint a 21. század elejére az országoknak mégis úgy egynegyede rendelkezett már valamilyen befektetésért járó letelepedést nyújtó programmal.

A tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság arra ösztökélt számos európai uniós tagállamot, így Portugáliát és Spanyolországot, hogy kezdjenek el arany vízumokat értékesíteni. Mára 13 EU-s ország rendelkezik ilyen programmal. Ausztria útlevelet, Luxemburg, Lettország, Portugália, Hollandia, Görögország, Írország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Franciaország letelepedési engedélyt, Bulgária, Málta és Ciprus pedig mindkettőt kínál jó pénzért. 2017-es megszűnéséig EU-s viszonylatban igen élénk volt a magyar arany vízum piaca: 2013 és 2017 között hozzávetőlegesen 24 000 külföldi személy váltott letelepedési engedélyt, vagyis körülbelül hússzor annyian, amennyi menedékkérőt (1300) a kormány nem volt hajlandó átvenni az EU-s letelepítési megállapodások értelmében.

...és veszélyes ügyletek

A Transparency International (TI) és a Global Witness "European Getaway – Inside the murky world of golden visas" (Menekülés Európába - az arany vízumok zavaros világa) című közös kiadványa szerint az EU az elmúlt évtizedben több mint 6000 új állampolgárral és 100 000 új állandó lakossal lett gazdagabb, akik vagyona kétes forrásokból származik. Az őket beengedő vízumprogramok nagyon is valóságos biztonsági aggályokat vetnek fel. Az Egyesült Királyság például, miután a kormány elismerte a kockázatot, 2018 decemberével fel is függesztette a sajátját.

Jól tették. A TI jelentése szerint az arany vízumért folyamodók 91,1 százalékban jártak sikerrel az Egyesült Királyságban, ami ráadásul Európában kifejezetten alacsony aránynak számít. Az elfogadás kritériumai igen különbözők, némelyik tagállam megelégszik annyival, hogy Google keresővel néz utána a jelentkezőnek, és még ilyenkor sem akad fenn nyilvánvaló figyelmeztető jeleken. Magyarország például úgy adott el letelepedési engedélyt két éve az orosz hírszerzés vezetője családjának, hogy nem vették figyelembe, hogy EU-s szankciók vonatkoznak rájuk. Máltát nem érdekelte, hogy Finnország pénzmosás ügyében nyomoz az orosz oligarcha után, akinek vízumot adott el, Ciprus pedig szemérmesen félrenézett, amikor egy olyan orosz oligarchának adott el vízumot, aki ugyancsak pénzmosás miatt a spanyol rendőrség kihallgatása alatt állt.

A megengedő vízumszabályok nem csak az adott országba történő belépést teszik lehetővé korrupt külföldi személyek számára. A schengeni térségre vonatkozó szabályok jóvoltából az arany vízumokat vásárlók akadálytalanul utazhatnak az egész EU-n belül, ami igen népszerűvé teszi ezeket a programokat. Vagyis, amikor az orosz maffiavezért szívesen látták Magyarországon, ahol a kormány biztosította a letelepedését, ezzel nem csak a magyarok, hanem az Európai Unió teljes lakosságának a biztonságát csökkentették.

Az embereknél fontosabb a pénz

Különösen rosszul veszik ki magukat az arany vízum programok az Európai Unióban a jelenlegi migrációügyi intézkedések tükrében. Miközben a tagállamok egyre azon fáradoznak, nehogy a valódi - ám főként szegény és színesbőrű - menedékkérők betehessék a lábukat a térségbe, körüludvarolják a kétes ügyleteken meggazdagodott pénzes külföldieket. Az életüket mentő migránsokkal teli hajók vesztegelnek a Földközi-tengeren, mert sehol sem engedik kikötni őket, ehhez képest tárt karokkal fogadják és EU-s lakosokká nyilvánítják az Oroszországból vagy máshonnan származó korábbi maffiafőnököket és pénzmosókat.

A Menekültügyi Információs Adatbázis 2017-es adatai szerint Portugália háromból két menedékkérelmet elutastott, Franciaországban és az Egyesült Királyságban pedig ennél is magasabb volt az elutasítottak aránya. Eközben ugyanezek az országok több mint 90 százalékban elfogadják az arany vízumért folyamodó beadványokat. Az Európai Uniót annak idején az emberi jogokba és az emberek egyenlőségébe vetett hit talaján hozták létre, ami viszont manapság folyik számos tagállamban, az köszönőviszonyban sincsen ezekkel az értékekkel. Simán hazaküldik azokat, akik a saját biztonságukat féltve, azért, hogy életben maradhassanak érkeztek a térségbe, de nyomban EU-s állampolgárságot kínálnak a múltban bűncselekményeket elkövető oroszoknak és kínaiaknak.

Alaposabb ellenőrzésre volna szükség

Az arany vízum programok előnyeit persze azok is látják, akik nem siklanak el afölött, hogy amúgy milyen visszás ügyletekről van szó. Hiszen ezek a programok rengeteg bevételt termelnek az államoknak, kistafírozzák a kormányokat és jól fizető kereslettel látják el a helyi üzleteket. Ám éppen az a bökkenő az ilyen nyereségorientált elképzelésekkel, hogy a kapzsiság az egyéb szempontok fölé kerekedik, ahogy az láthatóan annyi EU-s országban bekövetkezett.

A TI jelentése szerint Ciprus átlagosan évi 914 millió eurós profitot akaszt le ezekből a programokból, az viszont nemigen foglalkoztatja a kormányt, miből gazdagodtak meg tehetős új állampolgárai. Hát nem elégedhetne meg a kormány kicsit kevesebbel, és utasíthatná el a szervezett bűnözéssel és pénzmosással kapcsolatban álló kérvényezőket? Ez azért nem olyan nagy kérés, inkább az vele a gond, hogy egyáltalán felmerül, hogy ezt kelljen kérniük az európaiaknak a választott vezetőiktől. Sosem volna szabad a biztonság igénye elé helyezni a nyereségvágyat, pláne olyankor, amikor annyi európai uniós kormány hangoztatja azt a képzetet, miszerint a szegényebb migránsok befogadása nyomán felvirágozna a bűnözés.

Nem valószínű, hogy az arany vízum programok a közeljövőben eltűnnének az EU-ból. Mindazonáltal léteznek EU-s szintű törekvések a megszűntetésére. "Az EU-s útlevél és vízum nem tekinthető árucikknek. Nem megengedhető, hogy pénzhez kössék az európai uniós állampolgárságot és letelepedést" - jelentette ki nemrég Sven Giegold, a Zöldek szóvivője az Európai Parlamentben. - "Az európai állampolgársági jogok árusításának megfékezéséhez európai törvényre van szükség, és erőteljesebben fel kell vennünk a harcot a pénzmosással szemben. A Bizottságnak kellene megszabnia, milyen minimum elvárásoknak feleljenek meg ezek a programok, és elérnie azt, hogy azok a kormányok, amelyek útlevelet és vízumot értékesítenek befektetőknek, feleljenek meg ezeknek a feltételeknek."

Az Európai Parlament balközép ALDE képviselőcsoportja tavaly közzétett egy videót, amelyikben a vízumprogramok uniós szintű felügyeletét és azt szorgalmazta, hogy a letelepedési engedély megadását igényekhez és érdemekhez, ne pedig vagyonhoz kössék. A fokozódó nyomás máris hozott néhány eredményt: 2018 szeptemberében az Európai Parlament megjelentetett egy tanulmányt arról, hogyan alakíthatók át a vízumprogramok a biztonság javítása érdekében, az Európai Bizottság pedig ígéretet tett rá, hogy alaposabban megvizsgálja a kérdést.

Ha mind az európai politikusok, mind pedig az állampolgárok erőteljesebb nyomást gyakorolnak rájuk, a tagállamok remélhetőleg átalakítják vagy akár meg is szüntetik a vízumprogramjaikat, és az emberek szempontját végre a profitszerzés elé helyezik.

Az oldal megtekintéséhez el kell fogadnod a harmadik fél sütijeit.