Az adatmegőrzési irányelvet 2014 áprilisban megsemmisítette az Európai Unió Bírósága. Ez az uniós jogszabály fogta össze az internetes és telefonos szolgáltatókra vonatkozó adatmegőrzés szabályait, illetve határozta meg, milyen feltételek mellett férhetnek hozzá az adatokhoz a tagállamok hatóságai. Ám hiába vonták vissza az irányelvet, ettől még érvényben maradt az adatmegőrzésre vonatkozó magyarországi törvény. 2014 áprilisában a Társaság a Szabadságjogokért két jelentősebb szolgáltatót beperelt, hogy rábírja az Alkotmánybíróságot a jogellenes törvény visszavonására.
A magyar elektronikus kommunikációról szóló törvény előírja a szolgáltatók számára, hogy hat hónapon át őrizzék minden telefonos és internetes kommunikáció adatait. A rendelkezés "pusztán" a hívó fél személyes adataira, hollétére, a kapcsolatfelvétel gyakoriságára és egyéb hasonló adatokra vonatkozik, a kommunikáció tartalmára nem. Azonban ezek az adatok is lehetővé teszik, hogy elég pontos következtetéseket vonjanak le az érintettek magánéletével, mindennapi szokásaival, jellemző uticéljaival kapcsolatban, ehhez nem szükséges a kommunikációs tartalom ismerete. Az effajta adatmegőrzés is súlyos beavatkozást jelent tehát az érintettek magánéletébe, valamint sérti a személyes adatok védelmének alapjogát.
Európai szinten és az egyes tagállamok szintjén egyaránt a potenciális előnyeikre, nevezetesen a súlyos bűncselekmények üldözésében és a terrorizmus elleni harcban betöltött szerepükre hivatkozva próbálják meg igazolni az adatmegőrzési törvények létjogosultságát. Csakhogy ezek az érvek nem akadályozták meg az EUB-t az uniós irányelv érvénytelenítésében. Ráadásul a magyar adatmegőrzési törvény a magyarországi alkotmányos követelményeknek sem tesz eleget, ugyanis nem felel meg az arányossági kritériumnak. A magyar jogrend közelmúltbeli átalakulása, konkrétan az Alkotmánybíróság jogkörének megváltozása miatt a TASZ nem fordulhat közvetlenül az AB-hoz annak megállapítását kérve, hogy a szóban forgó törvény ellentétes az Alaptörvénnyel.
A TASZ ezért írásban felszólította a telefonos és internetes szolgáltatókat, töröljenek minden adatforgalomra vonatkozó adatot. A szolgáltatók ezt a kérést a hatályos jogszabályokra hivatkozva megtagadták. A TASZ ezután beperelte a szolgáltatókat, és a tárgyaláson indítványozta, hogy az ügyet utalják át közvetlenül az Alkotmánybíróságnak (hogy gyakoroljon normakontrollt a konkrét esetben). Ennek a lépésnek nagy előnye, hogy már az elsőfokú eljárás során is megtehető, és rákényszeríti az Alkotmánybíróságot, hogy záros határidőn belül (legfeljebb 90 nap alatt, sürgősséggel) döntsön az ügyben. A TASZ alkotmányjogi érvelése már az elsőfokú tárgyalás első napján meggyőzte a bírót, aki nyomban át is utalta az ügyet az Alkotmánybíróságnak.
A TASZ sürgősen arra kéri az adott területtel foglalkozó szervezeteket, nyújtsanak be amicus curiae beadványokat az ügy támogatása végett. Különösen jó hasznát vennék az adatmegőrzéssel kapcsolatos alkotmányos aggályokat tartalmazó beadványoknak, amelyek olyan problémákat vetnek fel, mint amilyeneket más országokban is figyelembe vettek. Ha úgy érzed, tudnál segíteni, arra kérünk, légy tekintettel az Alkotmánybíróság számára kiszabott szűk határidőre, és amint lehet, jelentkezz Hídvégi Fannynál, aTASZ Adatvédelmi Programjának felelősénél.