A Néppárt mint spanyol kormánypárt és legfőbb ellenzéke, a Szocialista Párt, egy különféle jogszabályokból álló Nemzeti Megállapodást készítenek elő, állítólag a dzsihádistákkal szembeni küzdelem jegyében. Az egyezség lényege, hogy két helyütt módosítanák a büntető törvénykönyvet, beemelve a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményeket. A Nemzetközi Jogok - Spanyolország (Rights International Spain) a módosító indítványokat tanulmányozva döbbenten konstatálta, hogy a bevezetendő intézkedések valamennyi állampolgár alapjogait, valamint a jogállamiság alapelveit is sérthetik. A szervezet ezért az igazságügyi és a belügyminiszterhez, valamint a Szocialista Párt szóvivőjéhez fordult, hogy kifejezze a törvénymódosítással kapcsolatos aggodalmát annak reményében, hogy a végül elfogadott intézkedések megfelelnek majd a nemzetközi emberi jogi szabályozás normáinak és elveinek. A szervezet többek között az alábbiakat kifogásolta a törvénytervezetben:
A terrorizmus meghatározását ténylegesen felülvizsgáló folyamat hiánya: 2008-as spanyolországi látogatása után a terrorizmus elleni küzdelem során az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ különmegbízott azt javasolta a kormánynak, "hozzon létre egy olyan folyamatot, amelynek révén független szakértők felülvizsgálnák az alkalmazott definíciók helyénvalóságát. A felülvizsgálati folyamatba feltétlenül vonjanak be országos és nemzetközi emberi jogi és büntetőjogi szakértőket". A kormány azonban nem fogadta meg a javaslatot.
A jogkorlátozásra vonatkozó nemzetközi normák betartása: Az egyes polgári jogokat és szabadságjogokat visszavonó vagy felfüggesztő intézkedéseknek szigorúan meg kell felelniük bizonyos követelményeknek: a szabályok legyenek ismertek, kiszámíthatóak, és pontosan legyenek megfogalmazva; legyen megalapozott a jogkorlátozás; egy demokratikus társadalomban szükségesnek legyen mondható a korlátozás; a kitűzött célokat, illetve a mögöttes okokat tekintve legyenek arányosak a korlátozások; semmi esetre se legyenek diszkriminatívak a korlátozások. A javasolt módosítások azonban ezek közül a kritériumok közül egyiknek sem felelnek meg: fokozzák a törvény amúgy is pontatlan megfogalmazását, nem indokolják meg (kellőképpen) a bevezetendő intézkedéseket, és a szabályok részben aránytalannak mondhatók.
A terrorizmus meghatározásának pontatlansága: A Néppárt javaslata túlontúl kitágítja a terrorizmusnak tekintendő bűncselekmények körét, és erre semmilyen indoklást sem ad.
Bizonytalan és homályos fogalmak használata, ami ellenkezik a jogszerűség elvével: A Néppárt javasolta módosításokban hemzsegnek a rendkívül homályos, pontatlan kifejezések, ami összeegyeztethetetlen a kiszámíthatóság, világosság és arányosság követelményével.
A terrorista szándék hiánya: A módosító indítványok pontatlanul és általánosságban megfogalmazott javaslatai értelmében terrorista bűncselekmény miatt kellene eljárást indítani olyankor is, amikor nem mutatható ki terrorista szándék. Még gondatlanságból elkövetett bűncselekményeket is kifejezetten nevesítenek az indítványok, holott a terrorista bűncselekmények meghatározásának egyik fő ismérve a szándékosság. Ezeket a kitételeket a "bizonyítási nehézségekkel" indokolják a javaslattevők. Mindez súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit. Fel kell tennünk a kérdést: elképzelhető-e egyáltalán szándékosság híján, sőt gondatlanságból elkövetett terrorista bűncselekmény? Ezek szerint az indítványok túlzottan kitágítják a terrorizmus definícióját.
Weboldalak megnyitása és az információs szabadság: Egytől nyolc évig tartó szabadságvesztés róható ki arra, aki "egy vagy több olyan, a nyilvánosság számára hozzáférhető kommunikációs szolgáltatást vesz igénybe", amely terrorista bűncselekményekre "uszító" információkat tartalmaz. Az ilyen cselekmény büntetése teljességgel aránytalan és indokolatlan, továbbá sérti az információs szabadság jogát.
A véleménynyilvánítás szabadságának veszélyeztetése: A módosító indítványok (a jelenleginél is súlyosabban) büntetnék a "terrorizmus dicsőítésének" bűncselekményét. A terrorizmus elleni küzdelem során az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ különmegbízott már korábban is figyelmeztette Spanyolországot arra, milyen problémák származhatnak a "dicsőítés" kifejezés pontatlanságából, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára. A biztos ezért javasolta a törvény szövegének felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy "kizárólag olyan cselekményekre vonatkozzon, amelyek kifejezetten terrorista bűncselekményre történő uszítást valósítanak meg, és valószínűsíthető, hogy a szóban forgó bűncselekményt végre is hajtják". Erre a felülvizsgálatra azonban eleddig nem került sor. A javaslatok értelmében az olyan üzenetek vagy jelszavak bármilyen médiumon keresztüli vagy kiadványban történő továbbadása vagy terjesztése esetén is eljárás indulna - "függetlenül attól, hogy közvetlenül támogatják vagy sem" terrorista bűncselekmények végrehajtását, - amelyek másoknak ilyen bűncselekmények végrehajtására való "uszítását célozzák", "vagy az elkövetés szándékában megerősítik őket", illetve tartalmuknál fogva alkalmasak lehetnek mások bűncselekmény végrehajtására történő uszítására. Ez a megfogalmazás azon túl, hogy pontatlan és túl általános, teljes mértékben ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával. A biztos is rámutatott, hogy csak akkor lehet valamit uszításnak tekinteni, ha valóságos veszélye van annak, hogy ténylegesen végre is hajtják a terrorista bűncselekményt. A módosító indítványban azonban nyoma sincs ilyen meghatározottságnak.
Rendkívül aggályos, hogy az annak nem tekinthető cselekményeket is egy kalap alá veszik a "terrorista bűncselekményekkel". Egyes esetekben az alapvető jogainkat (úgy is, mint a véleménynyilvánítás szabadságát vagy az információs szabadságot) is veszélyeztetik a javasolt intézkedések, az viszont mindegyikről elmondható, hogy pontatlanságuknál és homályos megfogalmazásuknál fogva sértik a jogszerűség követelményét és ezáltal aláássák a jogállamiságot. Ha nem tartják tiszteletben a jogokat és szabadságjogokat, akkor nem tekinthető biztonságosnak egy demokratikus társadalom - márpedig jogokról és szabadságjogokról semmilyen körülmények között sem tételezhetjük fel, hogy terrorista fenyegetést jelentenek.