Tech & Rights

Az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés lassú leépülése

Belgiumban január 1. óta 21% áfát kell fizetni az ügyvédi díjak és honoráriumok után. Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálatát fontolgatja, miután a civil társadalom jelezte: az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogából lassan kiváltság lesz

by Belgian League of Human Rights

A minden állampolgárt megillető lehetőség, hogy megvédje és érvényesítse a jogait, rendkívül fontos, hiszen ez a demokrácia egyik alappillére és egyben az igazságos társadalom elengedhetetlen feltétele. Éppen ezért mind a belga alkotmányban, mind pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményében benne foglaltatik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga.

Ám hiába ilyen egyértelmű ez a tétel, politikai vezetőink mintha kezdenék elfelejteni, mit jelent: egy sor, a legutóbbi parlament által elfogadott intézkedés súlyosan sérti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát.

A széleskörű visszaélések lehetőségétől tartva, illetve a mindenáron való takarékosság jegyében hozott intézkedések lényegesen korlátozzák az ország legszegényebbjeinek, valamint a középosztály jelentős részének a lehetőségeit, hogy védőügyvédet fogadhassanak.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést leépítő intézkedések

Az ingyenes jogi segítségnyújtást megalapozó nélkülözés igazolásakor a bizonyítás terhe megfordult, és immár a kérelmezőnek kell minél több, nemegyszer nehezen beszerezhető iratot benyújtania, mégpedig szűk határidővel. A Jogsegély Hivatal által szociális alapon kijelölt ügyvédhez jutás szigorítása következtében sokan nem jutnak jogi segítséghez.

A jogi segítségnyújtásra szánt költségvetés az utóbbi években jelentősen megcsappant, és ezáltal (két év alatt 4,5%-kal) csökkent a pro-bono ügyvédek javadalmazása, akik emiatt félő, hogy felhagynak a jogi segítségnyújtással.

A belga bíróságok által az állampolgárok jogi tájékoztatására és a jogvédelem lehetőségeire vonatkozó tanácsadásra létesített "jogsegélyvezér" szolgálat a hatodik állami reform keretében a közösségek kezébe került, így most a ő feladatuk, hogy megszervezzék és anyagilag biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés eme alapvető intézményének működését.

A jogi segítségnyújtás díjazása korábban áfamentességet élvezett, most azonban 21%-ot kell utána fizetni. Ugyanennyi a törvényszolgák illetményének áfája, így összességében az állampolgároknak egyre többe kerül az igazságszolgáltatás. E magas költségek komoly akadályt jelentenek azoknak a középosztálybelieknek a számára, akiknek a jövedelme épp hogy meghaladja az ingyenes jogsegélyre való jogosultsághoz szükséges szintet, ugyanakkor az anyagi lehetőségeiket messze felülmúlják az igazságszolgáltatás költségei.

2012-ben 15%-kal emelkedett a bírósági napló díja, amelyet mindenkinek, aki pereskedésbe kezd, ki kell fizetnie. Ez az intézkedés elejét veheti annak, hogy az ingyenes jogsegélyben részesülők pert indítsanak, mert ha ellenük ítél a bíróság, nekik kell megfizetniük a megelőlegzett költségeket.

A középosztály sem mentesül

Az intézkedések következtében egyre többen - elsősorban a legszegényebbek, ám középosztálybeliek is - képtelenek megvédeni, illetve érvényesíteni a jogaikat. Sokan - természetesen nem tudni, hányan - kiszorulnak a rendszerből: láthatatlanná válnak, elnémulnak. Egy 1 500 eurós jövedelemmel rendelkező egyedülálló szülőnek például (aki tehát már nem jogosult jogsegélyre) nem áll módjában, hogy a gyermeke iskolájával szembeni eljárásban jogvédelemben részesüljön. Vagy válás esetén, amennyiben a feleknek nem telik jogászra, önmaguknak kell megvédeniük magukat a bíróságon. És ez a helyzet akkor, ha valakinek egy tisztességtelen tulajdonossal gyűlik meg a baja, vagy igazságtalanul megbüntetik.

Az utóbbi időben hozott intézkedések egyfelől az állampolgárok nettó elszegényedéséhez vezettek, másfelől megmutatják, mennyire eltávolodtunk az igazság korábbi értelmezésétől, az igazságszolgáltatáshoz való jogba vetett hittől a "fogyasztói igazságszolgáltatás" irányába.

A jogsegély-nyújtásban tevékenykedők, beleértve az ügyvédi közösségeket és a szakszervezeteket, egyetértenek abban, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés mindenkit megillet, és ennélfogva közszolgáltatásnak minősül. Rendkívül fontos tehát a jogsegélyezés fenntartható és mindenre kiterjedő költségtérítése, amely jelenleg az állami költségvetés 0,02%-át teszi ki.

Igazságot mindenkinek!

A szövetségeket, szakszervezeteket, igazságügyben dolgozókat összefogó Igazságot mindenkinek platform kiáll az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés - lassú ám kérlelhetetlen - leépítése ellen.

A platform felszólítja a következő szövetségi kormányt, alakítson ki egy olyan struktúrát, amely jövedelmi szintjétől függetlenül mindenki számára garantálja a hozzáférést.

A civil társadalom e kérdések kapcsán létrejövő tömörüléseként a platform véleményét az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó döntéshozatal során is figyelembe kell venni.

A platform különös hangsúlyt fektet a közösségekre, és arra kéri őket, foglalkozzanak érdemben a jogi segítségnyújtás kérdésével, amire már a hatáskörük is kiterjed, és végül ismerjék fel, milyen fontos szerepet játszik ez a konfliktusmegelőzésben.

Az Igazságot mindenkinek platform kezdeményezését az alábbi szervezetek támogatják:

Association de Défense des Allocataires Sociaux, Association pour le Droit des Etrangers, Association Syndicale des Magistrats, Atelier des Droits Sociaux, Caritas International, CBAR-BCHV, Centre d'Action Laïque, CIRE, Collectif Solidarité Contre l'Exclusion, DEI-Belgique, Jesuit Refugee Service, Ligue des Droits de l'Homme, Linksecologisch forum, Netwerk Tegen Armoede, Point d’Appui, Progress lawyers Network, Réseau de Lutte contre la Pauvreté Belge, Forum Bruxellois de lutte contre la pauvreté, Réseau Wallon Lutte contre la Pauvreté , Samenlevingsopbouw, Service Droits des Jeunes, Syndicat des Avocats pour la Démocratie, Vluchtelingenwerk Vlaanderen, Vrouwenraad.