Az Európai Bizottság azonnal lépjen fel Spanyolországban az EU alapvető értékeinek megsértésével szemben!

Az emberi jogok, az igazságosság és a jogállamiság az EU alapvető értékei. A spanyol kormány azonban olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek aláássák ezeket az elveket. Kérjük együtt az EB-t, hogy lépjen fel Európa alapvető értékeinek védelmében!

by Rights International Spain

A pénzügyi válság óta egyre többen élnek a gyülekezés szabadságának jogával Spanyolországban. A nyilvánosság alaposan kiaknázta ezt az alapvető jogot, hogy kifejezze a reformokkal szembeni ellenkezését vagy éppen, hogy hangot adjon a reformok iránti követeléseinek. Tüntetéseken léptek fel: a megszorító intézkedések, így az egészségügyi és oktatási kiadások kiadások csökkentése ellen; az otthonok bankok általi kisajátítása és a mérgező pénzügyi termékek eladása ellen; a politikai korrupcióval szemben; és ellenezték az abortusz szabályozására tett módosító indítványokat. A pénzügyi válság kitörése (2008) óta 283%-kal nőtt a tüntetések száma.

Ugyanígy a tüntetés eszközét alkalmazták a nagyobb fokú átláthatóság követelésekor és annak érdekében, hogy a nyilvánosságot inkább bevonják a döntéshozatalba, valamint a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával szembeni küzdelemben is. Az ilyen jellegű megmozdulásokra többek között kormányépületek, köztisztviselők lakóhelye és bankok előtt, illetve kilakoltatással szembeni fellépés esetén magánotthonokban került sor. A kormány eleinte a büntetőjog eszközével, valamint közigazgatási bírság kiszabásával próbálta meg visszatartani és elrettenteni a tömegeket a békés tüntetéshez való csatlakozástól. Az efféle intézkedésekkel szemben azonban az emberek egy idő után már sikeresen tudtak fellépni a bíróságokon.

A pénzügyi válság következtében az emberek másfajta jogaik védelmében is a bíróságokhoz fordulnak. Így például a kilakoltatás ellen küzdők a lakhatási, a mérgező pénzügyi termékekbe ölt pénzüket visszaszerezni próbálók pedig a tulajdonhoz való joguknak igyekeznek peres úton érvényt szerezni. Tavaly jelentősen megnövekedett a jogsegély iránti igény. A kormány erre fel megnehezítette, hogy a különféle hatóságokkal vagy nagyvállalatokkal hadakozva a bíróságokhoz folyamodjanak az emberek. Az új szabályok hatékonyságának gyengítésével és függetlenségének csorbításával próbálják megnehezíteni az igazságszolgáltatás dolgát, és pénzügyi akadályok támasztásával igyekeznek eltántorítani akit csak lehet attól, hogy bíróságra vigye az ügyét. A jogsegélyt is korlátozzák olyan módon, hogy kevesebben jogosultak igénybe venni ezt a fontos közszolgáltatást.

Az új törvények némelyikét már elfogadták, a többiről még folyik az egyeztetést. Mindent együttvéve az intézkedéscsomag aláássa a jogállamiságot:

A jogsegélyről szóló törvényjavaslat a jogsegély hozzáférhetőségének jelentős korlátozásával megnehezíti az egyének számára az igazságszolgáltatás és a megfelelő bírósági felülvizsgálat igénybevételét.

A javaslatban szereplő feltételek következtében a lakosság jelentős része kiszorul a jogsegélyre jogosultak köréből, miközben nem engedhetik meg maguknak, hogy önerőből bírósághoz forduljanak a jogaik védelmében. Abból is látszik, hogy Spanyolország nem iparkodik széles körben elérhetővé tenni az igazságszolgáltatást, hogy mennyit szán a költségvetésből a jogsegélyrendszerre: az egy főre eső jogsegélyre költött összeg Spanyolországban0,80 euró, szemben a 8,63 eurós európai átlagértékkel. Az elmúlt években az állampolgárok 25-35 százaléka számára vált elérhetetlenné az igazságszolgáltatás.

A 2012 óta érvényben lévő bírósági illetékről szóló törvény diszkriminatív, amennyiben a nagy cégekhez, például a bankokhoz vagy a biztosítótársaságokhoz képest aránytalanul inkább sújtja a kisebb vállalatokat.

2015-ben valamennyit ugyan változtattak a törvényen, ám a bírósági illeték bevezetése okozta problémákat nem sikerült orvosolni. Nem térítik meg azoknak a költségeit, akik 2012 decemberek és 2015 februárja között fizettek bírósági illetéket, hogy perre vigyék a jogaik sérelmével kapcsolatos ügyeket. Azok sem kapnak kártérítést, akik amiatt elveszítették az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, mert nem tudták megfizetni a bírósági illetéket. A bírósági illetékekből befolyt pénzt (nagyjából 540 millió eurót) nem az igazságügyi rendszer vagy jogsegély szolgálat fejlesztésére fogják költeni.

Az igazságügyi rendszer túlterhelt és alulfinanszírozott, emiatt nagyon elhúzódnak az eljárások, ami tovább csorbítja az igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének jogát.

A forráshiány miatt a kormány módosítaná az igazságszolgáltatásról szóló alapvető törvényt és a büntetőeljárásokat szabályozó törvényt. Az igazságszolgáltatás egészének átalakításához és korszerűsítéséhez azonban egyes, különálló és önmagukban korlátozott intézkedések módosítása helyett átfogó reformra és emellett megfelelő emberi és anyagi erőforrásokra volna szükség. Ehhez képest 2010 és 2012 között drasztikusan csökkent (egy lakosra jutó euróban kifejezve 90-ről kevesebb mint 30-ra esett), és ennek eredményeképpen mára Európai viszonylatban rendkívül alacsony szintű lett a bíróságok költségvetési részesedése. 2013-ban és 2014-ben ugyancsak apadt a bíróságok költségvetése (4,21%-kal illetve 2,13%-kal). Európai összehasonlításban Spanyolországban igen alacsony az egy főre eső bírók száma (kb. 10 bíró jut 100 000 lakosra), és az igazságszolgáltatás függetlenségének fokát is alacsonynak ítélik az ország polgárai.

A forráshiány miatt az igazságszolgáltatás kevésbé képes egyensúlyt teremteni a végrehajtó és a törvényhozó hatalmi ág között. Az Igazságügyi Tanácsról szóló törvény 2013-as módosításával, valamint a politikai beavatkozásoknak köszönhetően még inkább csökkent a bíróságok függetlensége.

A nemrég elfogadott állampolgárok védelméről és a közbiztonságról szóló törvény és a büntetőjogi törvény olyan általános, homályos értelmű rendelkezéseket foglal magában, amelyeknek köszönhetően túlzottan megnövekszik a hatóságok döntési jogköre, és önkényesen lehet büntetőjogi és közigazgatási szankciókat alkalmazni. Ezek a jogszabályok veszélyeztetik a demokratikus, pluralista társadalmak alappilléreit: a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát. ENSZ különmegbízottak attól tartanak, hogy a spanyol kormány az elmúlt évekbeli megannyi tüntetésre válaszul vitte keresztül ezeket az alapvető jogokat és szabadságjogokat veszélyeztető reformokat.

A reformjavaslatok elfogadásának mikéntje ráadásul a jogállamiságot egy másik ponton is kikezdi: nevezetesen sérti "a folyamat átláthatóságának, elszámoltathatóságának, demokratikusságának és pluralizmusának" elvét. A kormány nem folytatott valódi egyeztetést az érdekelt felekkel, így a civil társadalom szereplőivel és emberi jogi szakértőkkel, és nem vette kellően figyelembe az ő elképzeléseiket. A fent vázolt javaslatok nagy részének megfogalmazása túl általános, ami sérti a legalitás elvét.

A jogállamiság megerősítésének új keretrendszere az EU-ban

Az emberi jogok, az igazságosság és a jogállamiság egymással szorosan összefüggő elvek és egyszersmind olyan alapvető értékek, amelyekre az EU épül. A tagállamoknak kötelességük ezekhez a normákhoz tartani magukat: Az ezen értékek elleni támadás roncsolja a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, akár működésképtelenné téve az Európai Uniót, és megkérdőjelezi a nemzeti kormányok és az EU elkötelezettségét az uniós polgárok iránt. Az Európai Bizottság kijelentette, hogy "amennyiben nem működnek megfelelően a jogállamiságot védő, tagállami szinten létrehozott mechanizmusok, az olyan rendszerszintű fenyegetettséget jelent, ami az EU működésére nézve is veszélyt hordoz (...). Ilyen esetben az EU-nak kell fellépnie a jogállamiság mint közös európai uniós érték védelmében".

A Bizottság ezért létrehozott egy új keretrendszert a jogállamiságot védendő a rendszerszintű fenyegetésekkel szemben. Az új rendszer a már létező mechanizmusok mellett próbálja meg "abban segíteni a Bizottságot, hogy találjon valamilyen megoldást az érintett tagállam esetében, nehogy a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettsége (...) 'súlyos jogsértés egyértelmű kockázatát' hordozza, az Európai Unió szerződésének 7-dik cikke értelmében".

A jogállamiság megerősítésének EU-s keretrendszere a következő alapvető iránymutatások szerint határozza meg a jogállamiságot: (i) igazságszolgáltatás hozzáférhetősége, független és hatékony bírósági felülvizsgálat; (ii) diszkriminációmentesség, törvény előtti egyenlőség; (iii) hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége; (iv) jogszerűség, az emberi jogok védelme; és (v) a törvényhozás átláthatósága, elszámoltathatósága, demokratikussága és pluralizmusa.

Spanyolországban veszélybe kerültek az EU elvei és értékei. Emeld te is fel a szavad, kérd meg az Európai Bizottságot, haladéktalanul tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy komoly vizsgálat folyjon a Spanyolországban kialakult helyzettel kapcsolatban, és a jogállamiság megerősítésének keretrendszerében értékelje a fejleményeket.