A hidegháború óta nem volt ilyen súlyos emberi jogi válság Európában

Európaszerte szűnni nem akaró probléma a rasszizmus, a diszkrimináció, az emberkereskedelem és a korrupció, figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Európa Tanács.

by LibertiesEU

Intolerancia és korrupció, kiugró munkanélküliség és szegénység táplálja a szélsőségeket és tüzeli a konfliktusokat a strasbourgi emberi jogvédő szervezet, az Európa Tanács (ET) 47 tagországában.

"A hidegháború óta nem volt ilyen súlyos emberi jogi válság Európában" - figyelmeztetett a nemrég kiadott sajtóközlemény címében Thobjorn Jagland, az ET főtitkára. A nyilatkozat arról tájékoztat, hogy demokratikus fékek és ellensúlyok, szabad média és független igazságszolgáltatás híján elharapódzott a korrupció és a hatalommal való visszaélés Európában és az unión kívül egyaránt.

A jelentéshez csatolt adatsorok kimutatják, hogy az ET országok közül 39-ben súlyos probléma a diszkrimináció, 30-ban tarthatatlanok a börtönállapotok, például a túlzsúfoltság miatt, 26-ban kiugróan magas a korrupció, 20 államban pedig gyakoriak a rendőrségi visszaélések és az egyéb jogsértő magatartásformák.

Az emberi jogvédő szervezet szerint, amikor ennyire elhatalmasodnak az emberi jogokkal ellentétes gyakorlatok, szaporítani kellene az ellenőrzések számát, illetve biztosítani, hogy a problémás területeken is sor kerülhessen az ellenőrzési eljárások lefolytatására.

A szólásszabadságon és a gyülekezési szabadságon eső sérelmek megelőzése érdekében az ET olyan monitoring eljárás felállítását szorgalmazza, amelyik azonnal képes reagálni a hirtelen támadt problémákra, visszajelez a Miniszteri Bizottságnak, és ajánlásokat tesz a helyzet megoldására.

A másik fő gond az európai gazdasági válság nyomán felerősödő egyenlőtlenségek jelentette fenyegetés. Ezzel kapcsolatban sokkal erőteljesebben kellene érvényesíteni az Európai Szociális Charta (ESC) rendelkezéseit és meg kellene szilárdítani az ellenőrzés rendszerét.

Legfőbb emberi jogi problémák (az érintett államok száma):

  • Etnikai diszkrimináció/nemzeti kisebbségek (39 tagállam)
  • A fogva tartás körülményei, a börtönök túlzsúfoltsága (30 tagállam)
  • Korrupció (26 tagállam)
  • Rendészeti erők által alkalmazott embertelen bánásmód (23 tagállam)
  • A romák társadalmi kirekesztése és diszkriminációja (23 tagállam)
  • A bíróság felépítése és működése (20 tagállam)
  • A migránsok és a menedékkérők jogainak csorbulása (20 tagállam)
  • Az eljárások túl hosszú időtartama (11 tagállam)
  • Emberkereskedelem (11 tagállam)
  • A szólásszabadság és a média szabadságának korlátozottsága (8 tagállam)
  • A demokratikus értékek és a jogállamiság összefüggésében két általános problémára hívja fel a figyelmet jelentés. Először is arra, hogy monitoring eljárások hiányában nincsen ellenőrizve a tanács egyes, például a szólásszabadsággal kapcsolatos előírásainak történő megfelelés. Másodszor pedig arra, hogy bizonyos előírásokat két vagy több, egymástól független testület is ellenőriz, melyek jogosítványai részben átfedik egymást. A megoldás keresése kapcsán Jagland így ír: "Arra kérem Európa vezetőit, hogy e jelentés apropójából tegyenek azért, hogy megerősödjön a konvenciók rendszere, amely oly kivételessé teszi a mi intézményünket. Biztató jelnek tartom, hogy e jelentés kapcsán máris konstruktív kétoldalú tárgyalások indultak a tagállamok között." A főtitkár még hozzátette: "A további válságok elkerülése végett a tagállamoknak újfent maradéktalanul és egyértelműen el kell köteleződniük az Emberi Jogok Európai Egyezménye és szervezetünk többi kulcsfontosságú megállapodása mellett."
  • A jogállamiság, a demokratikus elvek és az emberi jogok védelmében az ET egy új, páneurópai biztonsági rendszer felállítását javasolja. Ennek előkészítéséhez Jagland egy 2015-ben tartandó ET csúcstalálkozóra hívta Európa vezetőit. A megbeszélés tárgya a demokrácia biztonsága lesz.
  • Az ET jelentést teljes terjedelmében itt találod.