Tech & Rights

Németország a totális megfigyelésre hajt?

A távközlési adatok megőrzését lehetővé tévő törvényt akar hozni idén Németország. A javaslat többek szerint alkotmányellenes, a bírálók azt kifogásolják, hogy túl sok mindenre kiterjedne a digitális ellenőrzés.

by Adriana Kessler

2008-ban Németország elfogadott egy távközlési adatok megőrzéséről szóló törvényt, amelyet azután 2010-ben alkotmányellenesnek nyilvánított az Alkotmánybíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben megállapította, hogy a távközlési adatok megőrzésének uniós szabályozása eleve érvénytelen. A német kormány állítása szerint tiszteletben tartja ezeket a döntéseket, a szövetségi adatvédelmi biztos azonban nem így látja.

Milyen adatokat őriznének?

Az új törvénytervezet szerint a távközlési vállalatoknak olyan adatokat kell tárolniuk, mint hogy ki, kivel, mikor és milyen hosszan beszélt, és hol tartózkodott a hívó illetve a hívott fél. A telefonszámot és az IP-címet is tárolni fogják, a beszélgetés tartalmát azonban nem szabad rögzíteni. A 2008-as törvényben előírtakhoz képest csökkentették a tárolás maximális időtartamát. A mostani jogszabály szerint az ún. forgalmi adatok csak tíz, a hívó fél hollétével kapcsolatos adatok pedig csak négy hétig tárolhatók. Ezt a felhasználó (hívó fél illetve internet használó) közelében lévő rádióantenna teszi majd lehetővé.

Mi a gond?

Az adattárolás lényegileg súlyosan sérti az alapjogokat és az emberi jogokat, ezért szigorú feltételek vonatkoznak rá. A területet a Német Alaptörvény 10-dik cikke (a magánélet védelméről a levelezés, posztolás és távközlés során), az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7-dik és 8-dik cikke (a magánszféra és a személyes adatok védelméhez való jogról), valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8-dik cikke (a magánélet védelméről) szabályozza.

Ha valamiért meg kell szegni a Német Alaptörvény 10-dik cikkét, ennek indokoltságát mindig előre kell igazolni. A mostani törvényjavaslat bírálói erősen kételkednek abban, hogy szükséges volna magánjellegű adatokat gyűjteni a teljes népességről. Azt állítják, semmi sem bizonyítja, hogy a távközlési adatok megőrzése növelné a bűnügyi nyomozások sikerességét. Hozzáteszik, hogy ha részlegesen is, a rendőrség és a bíróság eleve használhat e-mailezésből és Facebook profilokból származó információkat.

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata szerint az államnak kötelessége biztosítani, hogy a meghozott intézkedések összességükben nem teszik lehetővé a totális megfigyelést még olyankor sem, ha egyenként tekintve törvényszerűek az adott intézkedések.

Pedig a mostani törvénytervezet éppen ilyen helyzetet teremtene. A szakértők attól tartanak, hogy a tárolt információk egy olyan sűrű szövedékű adathálót hoznának létre, a személyek mozgásának olyan részletes profilját alkotnák meg, ami alapján pontosan nyomon követhető bármelyik mobiltelefon használó magánélete, ideértve a mindennapi szokásait, mindenkori hollétét és a társadalmi környezetének jellegzetességeit.