Svédországban minduntalan kilakoltatják a sérülékeny uniós polgárokat az ideiglenes lakhelyükről, mivel úgy tartják, nincsen joguk ott lakni. A kilakoltatottak között sok a romániai roma.

A kilakoltatásokat rendőrök végzik, akik lebontják az építményeket, lefoglalják a lakókocsikat, kidobják a személyes tulajdont képező tárgyakat, és csak elvétve küldik a lakókat átmeneti szállásra, hogy pár éjszakát ott tölthessenek.

Legyen aktívabb a rendőrség

2015 szeptemberben a svéd kormány vizsgálatot indított arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az illegális telepek felszámolását.

A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy egyszerűbbé kell tenni a kilakoltatást, például a tulajdonosoknak ne kelljen pontosan tudniuk, kik a lakók ahhoz, hogy kilakoltathassák őket. Ezen felül az is kiderült, hogy aktívabb rendőri jelenlétre van szükség az illegális telepek felszámolásához, függetlenül attól, hogy közterületen állnak vagy sem.

A vizsgálatot végzők továbbá azt javasolják, hogy kitoloncolási ügyekben tegyék lehetővé az átmeneti döntéseket - olyan intézkedések kapcsán, amelyeket haladéktalanul végre kell hajtani, anélkül, hogy erről tájékoztatnák az érintetteket, illetve megvárnák, hogy azok előbb válaszoljanak - illetve, hogy a végrehajtásért felelős tiszt eladhassa vagy bezúzhassa a kérdéses helyen talált tulajdont.

Sérülékeny személyek kilakoltatása

A Polgári Jogok Védelmezői és a szervezet egyik tanácsadó testülete eljuttatott egy állásfoglalást a kormányhoz. Erős kétségeink támadtak ugyanis a vizsgálat következtetéseivel kapcsolatban, és a javaslatok többségét elutasítjuk, mivel a kilakoltatottakkal való bánásmód ellenkezik Svédország nemzetközi emberi jogi kötelezetségvállalásaival.

A Polgári Jogok Védelmezői üdvözlik a kormány erőfeszítéseit, hogy igyekeznek biztosítani a tulajdonosi jogot, azonban hangsúlyozzák, hogy a kilakoltatásokkor a lakók jogait is tiszteletben kell tartani. Kifogásokat támasztunk tehát a javaslatokkal szemben, mivel a gyakorlatban jogi bizonytalanságokat idézhetnek elő a kilakoltatásokkor az ilyenkor érintett sérülékeny uniós polgárok szempontjából.

A koldulás tiltása

2016 augusztusban Ardalan Shekarabi közigazgatási miniszter bejelentette, hogy a kormány be kívánja tiltani a koldulást. A sérülékeny uniós polgárok Svédországban általában a saját országukban elszenvedett, rendszerszintű diszkrimináció következtében kényszerülnek koldulni, otthon ugyanis nem tudtak megélni, és a legalapvetőbb jogaikat sem tartották tiszteletben. Sokak számára nem marad más megélhetési lehetőség, mint hogy Svédországban vagy más európai országban az utcán kolduljanak.

A Polgári Jogok Védelmezői ezt a javaslatot is támadja, mivel a szervezet szerint ez még inkább elszigetelné az amúgy is sérülékeny helyzetű uniós polgárokat. A kormánynak inkább arra kellene ügyelnie, hogy Svédországban tiszteletben tartsák a sérülékeny uniós polgárok jogait, és nyomást gyakorolnia a román kormányra, hogy vegye komolyan a romák jogainak biztosítását illető felelősségét.

Az állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.