A Nemzetközi Jogok Spanyolország (Rights International Spain, RIS) jelentést küldött az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a Spanyolországban előforduló emberi jogi sérelmek főbb eseteiről. Ez a testület hivatott újraértékelni Spanyolország teljesítményét a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya által elrendelt, 2015. évi időszaki jelentés keretében végzett felmérés alapján, összeállítva azoknak az ügyeknek a jegyzékét, amelyeket meg kell oldania az adott országnak. Ezt a jegyzéket egészíti ki a RIS jelentése, amely a legfőbb tennivalókat tartalmazza az emberi jogok és polgári szabadságjogok terén.
A jelentés az Egységokmányban érintett különféle jogok vonatkozásában elemzi a spanyolországi helyzetet. Kiemelten kezeli a faji és gender alapú megkülönböztetés elleni megfelelő politikai fellépés hiányát, és külön megemlíti, mennyire elharapódzott az etnikai profilalkotás a rendőrségi gyakorlatban. A jelentés kitér a migrációt ellenőrző rendelkezések foganatosításakor elkövetett emberi jogsértések súlyos eseteire, melyek különösen jellemzőek a bevándorlók számára fenntartott fogdákban, valamint a ceutai és melillai határokon, ahol mind a spanyol, mind a nemzetközi menekülttörvényekkel ütköző gyakorlatokat folytatnak. A beszámolóból az is kiderül, hogy megfelelő hazai jogszabályozás híján, valamint a fogva tartásra vonatkozó követelmények és rendelkezések szegényes kommunikációja folytán nem tartják be a kínzást tiltó normákat, és egyáltalán nem, vagy csak felületesen vizsgálják ki az ilyen eseteket. A jelentésben továbbá szó esik a spanyol polgárháború és a Franco diktatúra áldozatai kárpótlásának akadályoztatásáról, ami egyrészt az amnesztiáról szóló törvénynek, másrészt az áldozatokat támogató közpolitika hiányosságainak, harmadrészt pedig annak tudható be, hogy a bíróságok nem tartják be a nemzetközi emberi jogi törvényeket.
A jelentés sorra kérdőjelezi meg a kormány által kezdeményezett jogi reformokat azon az alapon, hogy ezek nemzetközi emberi jogi normákat hátnak át. Bírálja az Igazságügyi Minisztérium által előkészített abortuszügyi reformot, mert többféle jogot is sért az Egységokmányba foglaltak közül, így a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogot, vagy a nők egyenlőségi jogát. A közelmúlt jogszabályi újításai az igazságos eljáráshoz való jogot is sértik: a bírósági adóról szóló törvény és a jogi segítségnyújtási projekt egyaránt pénzügyi akadályokat állít az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés útjába; a bírói hatalomról szóló törvény aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét; az egyetemes igazságszolgáltatás reformja pedig csorbítja a súlyos emberi jogi sérelmek áldozatainak jogorvoslati jogát. A büntető törvénykönyvben és a közbiztonsági törvényben eszközölt újítások amiatt kifogásolhatók, mondja a gyülekezési szabadsággal foglalkozó ENSZ különbiztos, mert büntethetővé teszik a békés tiltakozást és a véleménynyilvánítás illetve a gyülekezés jogát.
A reformok a közügyek igazgatásában való részvétel jogát is sértik. A kormány ugyanis megakadályozza, hogy a civilek is beleszóljanak a reformfolyamatokba. Ezt úgy éri el, hogy sürgős vagy különleges körülmények fennállása esetén alkalmazandó jogalkotási eljárás szerint olyan módosításokat eszközöl különféle törvényekben, amelyeknek látszólag semmi közük az eredeti tartalomhoz, valamint nem hajlandó közzétenni a törvénytervezeteket, és így a civil társadalom nem készíthet elemzéseket róluk, nem véleményezheti őket és nem tehet ajánlásokat sem.
A RIS továbbra is nyomon követi az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának országos időszaki jelentésének sorsát, remélve, hogy Spanyolország végül hajlandó lesz a nemzetközi kötelezettségeinek eleget téve adekvát választ adni a benne foglalt kérdésekre.