Tech & Rights

Közel 20 000 olaszországi rab várja a tárgyalását

Az olaszországi börtönökről szóló friss jelentés szerint az olaszországi raboknak több mint egyharmada vár a tárgyalására. A vizsgálat eredményei rámutatnak, hogy az országnak az előzetes letartóztatást kiváltó más megoldásokhoz kellene folyamodni.

by Luana Ruscitti
(Image: Jason Persse)

2016. július 28-án a Képviselőház elé tárták az olaszországi börtönállapotokról szóló�legfrissebb,�2016-os jelentést, melyet az Associazione Antigone készített. Santi Consolo, a Börtönigazgatási Osztály vezetője is részt vett a bemutatón illetve az azt követő sajtótájékoztatón.

Egyik szembeszökő adat, mondta Patrizio Gonnella, az Antigone elnöke, hogy általában véve �növekedett a börtönpopuláció mérete. 2016. június�30-án összesen �54�072, míg egy évvel korábban�52�754�rab ült olasz börtönökben. A növekedés nem írható a törvényhozás számlájára, hiszen semmi olyan változás nem történt az igazságszolgáltatásban, ami magyarázatot nyújtana rá,

3-ból 1 rab előzetesben van

A rabok típusait tekintve nyomban világosabbá válik a helyzet.�az �54�072-ből, 18908-an vannak előzetesben, ami a teljes börtönpopuláció 34,9 százalékának felel meg. Eszerint a börtönpopuláció több mint egyharmada még mindig tárgyalásra vár, vagyis, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik, nem tekinthetők vétkesnek az általuk állítólag elkövetett bűncselekményekben.

A megelőző intézkedéseket többnyire bevándorlókkal szemben foganatosítják, főként az ítélet első harmadában: a jelentés zárásának idején becslések szerint 18 166 volt a �külföldi rabok száma, ami a börtönpopuláció 33,5 százalékának felel meg, szemben a�2015. június �30-i,�17�207 rabról (32,6 százalék)� szóló adattal.

A börtönpopuláció növekedése tehát "a rendőrség és az igazságszogáltatás működésének hozadéka, ezek a szervek ugyanis az előző évekhez �képest nagyobb előszeretettel folyamodnak börtönbüntetéshez. Eközben láthatólag,� tekintve, hogy valamelyest csökkent� a börtönök túlzsúfoltsága,�kevésbé kerül sor megelőző iztézkedések megtételére," fejtette ki Gonnella.

Megtartani a hitet

A vizsgálat másik fontos eredménye a külföldi rabok nemzeti hovatartozásával kapcsolatos: miközben azelőtt a többségük román �volt, jelenleg főleg - 17 százalékban - marokkóiak.

Végül egy adat a börtönpopuláció vallási hovatartozásával kapcsolatban:�29�658 köztük a katolikus,� 6�138 a muszlim, �2263 az ortodox keresztény, és� 300 �alatti a másfajta vallásúak száma. Ezek igen fontos adatok, hangsúlyozta Santi Consolo a sajtótájékoztatón, mivel fontos megismernünk a börtönbeli� vallási radikalizáció kockázati tényezőit illetve okait.

A DAP vezetője azt is nyomatékossá tette, hogy a hite gyakorlását �mindenki számára �biztosítani kell, mert ezzel is visszafogható a radikalizálódás, illetve az azt igénylő raboknak lelki támogatást kell nyújtani.

Javaslatunk

A sajtótájékoztatón az Antigone hosszasan beszélt arról, hogy fel kellene hagyni az előzetes letartóztatás és az egyéb típusú megelőző intézkedések alkalmazásával a börtön és a próbaidő helyett másfajta megoldások javára.

A vizsgálat szerint 19 812 olyan �rab van, akiknek� három vagy kevesebb év van hátra a börtönbüntetésükből; az ő esetükben megfontolandó az alternatív megoldások alkalmazása.�Százalékban kifejezve az elítéltek 56,2 százalékának kell még viszonylag rövid időt leülnie, ami helyett érdemes volna� más megoldást alkalmazni.

A börtönt kiváltó más megoldások ráadásul hatékonyak is: az Antigone adatai szerint azoknak, akik �2015� folyamán alternatív megoldások alanyai voltak, mindössze �0,79 százaléka vált visszaesővé a szabadulása után.

Az Antigone ennek érdekében indította el a �20x20 kampányát, amelynek során megpróbálják rávenni az olaszországi börtönadminisztrációt, hogy �2020-ig az anyagi források �20 �százalékát fordítsák a börtönbüntetéshez képest alternatív megoldásokra.

A jelentés bemutatása azzal végződött, hogy útjára indítottak egy új kampányt� a magánzárka fegyelmezési céllal �illetve igazságszolgáltatás általi alkalmazásának megújításáért, valamint előadtak egy törvénytervezetet, amely szerint: a magánzárka kizárólag végszükség esetén volna alkalmazható; �korlátoznák�az igazságszolgáltatás által elrendelt �(tehát a fegyelmező célú, maximum 15 napra kiszabhatóval szemben� jelenleg korlátlan ideig, �megelőző intézkedés gyanánt szolgáló) magánzárka alkalmazását; megváltozna a magánzárkát kiszabó �fegyelmi bizottság összetétele; és még egy sor intézkedést hoznának a magánzárka alkalmazásával kapcsolatban.