Tech & Rights

Putyini módszerek a kritikával szemben Magyarországon

Civil szervezetek függetlenségének megkérdőjelezése, a források feletti állami kontroll kiterjesztésének kísérlete, nyomás a közpénzek indokolatlan elköltéséről író sajtóra. Üdv Magyarországon.

by Hungarian Civil Liberties Union

A Fidesz kormány második ciklusának kezdetén a független intézmények felszámolása, a parlamentarizmus kereteinek lebontása után most következik a kormányzat még megmaradt lehetséges kritikusai elleni fellépés.

A kormány vélt politikai kötődéseik alapján a napokban feketelistázott számos magyarországi, független civil szervezetet, akik a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásából részesültek. Ezen a listán szerepel a Társaság a Szabadságjogokért is, amely arra kapott támogatást, hogy az alapjogok védelme során felhalmozott tudását kisebb civil szervezeteknek adja tovább. A kormány április eleje, ismételt nagyarányú választási győzelmének másnapja óta támadja az NCTA-t azért, mert állítása szerint politikai pártokhoz kötődnek az Alapot működtető konzorcium tagjai. Miután a norvég kormány visszautasította a vádakat, a kormány a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt küldte az alapítványokra. Pénteken az Ökotárs Alapítvány (az NCTA egyik magyarországi koordinátora) adószámának felfüggesztésével fenyegetőzött, majd helyszíni ellenőrzést tartott az NCTA másik két koordinátorszervezeténél.

Múlt héten az egyik legnagyobb magyar online híroldal, az Origo.hu cikksorozatot jelentett meg Lázár Jánosról, a miniszterelnökséget vezető államtitkárról és arról, hogy feltételezhetően indokolatlanul költött kétmillió forintot állami pénzből utazására. Lázár János nyilvános nyomásgyakorlással reagált a hírekre. Feltételezhetően ennek köszönhetően ma távozni kényszerült az az Origo.hu főszerkesztője, aki a hírek szerint ellenállt a kiadón keresztül őket érő politikai nyomásnak. Az Origo.hu szerkesztősége nem ért egyet a főszerkesztő elmozdításával és nem látja biztosítottnak, hogy az eddigi munkáját folytassa. Az Origo.hu vezetősége tagadja a vádakat.

Ezek az intézkedések azon kormányzati lépések sorozatába illeszkednek, amelyek célja a kormánnyal szemben kritikát megfogalmazók elhallgattatása. Ha megvizsgáljuk a 2010 óta tett kormányzati lépéseket, látjuk, hogy már az előző kormányzati ciklusban megkezdődött a független intézmények felszámolása, a parlamentarizmus kereteinek lebontása és az ellenzéki hangok súlytalanná tétele. Ezen intézkedések közé sorolhatjuk a médiatörvényt, az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését, a független adatvédelmi ombudsman intézményének felszámolását, a választási rendszer átalakítását, vagy éppen az Alaptörvény elfogadásának módját és tartalmát. A kormányzat második ciklusának nyitása ha lehet, még erősebbre sikerült: a parlamenti választás másnapján nyilatkozataikban világossá tették, hogy ez még csak a kezdet. Új lendülettel fogtak hozzá a még meglévő, a kormányzat ellensúlyát jelentő független civil szervezetek hitelességének megkérdőjelezésének, független finanszírozásuk megnehezítésének.

Eközben a magyarországi kormánykritikus sajtó és a független civil szervezetek állandó forrás- és eszközhiánnyal küzdenek. A civilek jogérvényesítési lehetőségei, mozgásterük folyamatosan szűkül, a sajtótermékek pedig öncenzúrára kényszerülhetnek, mert a médiatörvény szóláskorlátozó szabályai és a bírói gyakorlat elveszik a kedvüket kormánykritikus írások publikálásától. Ezek a lépések lassan a putyini Oroszországhoz teszik hasonlóvá Magyarországot, ahol az utolsó szabad hangok elhallgattatásával rombolják le a demokratikus állam védőbástyáit.