A populizmus sokszor kéz a kézben jár az idegengyűlölettel és a gyűlöletbeszéddel - emiatt volt olyan időszerű és értékes a közösségi médiával foglalkozó legfőbb IT-cégek ígérete, amelyet idén tettek a gyűlölködés felszámolására vonatkozóan.
Az IT-cégek összefogása a gyűlölet ellen
Az Európai Bizottság etikai kódexe szellemében az internetes óriások megígérték, hogy bejelentés esetén nyomban eltávolítják a jogellenes internetes gyűlöletbeszéd-tartalmakat, hogy ezzel is elejét vegyék az erőszakra és gyűlölködő magatartásra való felbujtásnak.
A Facebook, a Twitter, a Google Youtube-ja, a Microsoft és más hasonló cégek megegyeztek abban, hogy értesítést küldenek a tartalom eltávolításáról, a saját szabályaikba illetve a közösségi irányelvekbe ütköző magatartásról érkező bejelentés értékelése után, és ahol kell, országos szinten jogszabályt alkotnak a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló keretmegállapodás nemzeti törvénybe történő átültetése érdekében. A társaságok megfogadták, hogy kevesebb mint 24 órán belül reagálni fognak az ártalmas tartalmak eltávolítására vonatkozó indokolt kérésekre, és szükség esetén eltávolítják vagy elérhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat.
Kiábrándító eredmények
A 2016 júniusában történt megállapodás után az Internetes Gyűlölködés Elleni Nemzetközi Hálózat (International Network Against Cyber Hate, INACH) és még néhány európai civil szervezet - legtöbbjük az INACH tagszervezete - együttesen ellenőrzést végzett a területen, megnézték, az aláírók mennyire tartják be a saját Etikai Kódexüket. A hat hétig tartó, egyazon módszerekkel végzett ellenőrzés végeztével arra lyukadtak ki, hogy az eredmények sem az időkezelést, sem pedig a közösségi médiából eltávolított tartalmak mértékét illetően nem elégséges.
Az első eredmények szerint az állítólagos internetes gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bejelentések 28 százalékban vezettek oda, hogy eltávolították a megjelölt tartalmat. Ráadásul a bejelentéseknek csak a 40 százalékát vizsgálják ki 24 órán belül, holott az etikai kódexnek az volna a célja, hogy ez a legtöbb bejelentés esetében így legyen.
Így nyilatkozott erről Věra Jourová, az EU igazságügyi biztosa: "Az utóbbi hetek és hónapok eredményei azt mutatják, hogy a közösségi média vállalatoknak fel kellene nőniük a feladathoz, vagyis felelősséget kellene vállalniuk olyan helyzetekben, mint az internetes rasszizmus, jogellenes gyűlöletbeszéd vagy hamis hírek közlése. Bár a nagy IT-cégek helyes irányban próbálkoznak, az első eredmények azt mutatják, jobban össze kellene szedniük magukat, hogy próbálkozásaikat siker koronázza."
Jobban kellett volna csinálniuk
A kutatásban részt vevő 9 ország 12 civil szervezete összesen 600 bejelentésre érkezett választ elemzett. Az inkriminált tartalmakat mindössze 28,2 százalékban távolították el.
Berecz Tamás, az INACH elemzője a Liberties-nek nyilatkozva elmondta, hogy "a kutatás alapján sokkal jobban is csinálhatták volna a közösségi médiaszolgáltatók. A cégek válaszul csak a szokásos ígéretüket hangoztatták, hogy eztán jobban teszik majd a dolgukat - közben pedig a szólásszabadságra, illetve az ellenőrzés munkaigényességére hivatkozva mosták kezeiket."
További bonyodalmat okoz, hogy a közösségi médiaszolgáltatók nem hajlandók a Bizottságnak és a résztvevő civil szervezeteknek kiadni az internetes gyűlölködéssel kapcsolatos belső adataikat. Az INACH szakértői két okot látnak arra, miért voltak képtelenek a cégek teljesíteni a kötelezettségeiket: ez vagy a kapacitáson múlik, mely esetben a cégeknek többet kellene költeniük az ilyesmire, vagy hozzáértés kérdése, vagyis jobban ki kellene képezni az ellenőrzést végző szakembereket.
Akárhogy is, 2017-ben újabb ellenőrzésre kerül majd sor, hogy felmérjék, meddig sikerül eljutni addig, és eldöntsék, mik a következő teendők.
A Liberties híven követi és közvetíti majd az eseményeket!