Tech & Rights

A jogvédelem "üres látszata" Lengyelországban

Levélben fordultak a bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó az ENSZ különmegbízotthoz, arra kérve őt, vizsgálja ki milyen támadásoknak van jelenleg kitéve a lengyel igazságügy függetlensége.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
humanrightshouse.org
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szerint a már egy éve tartó alkotmányos válság komoly fenyegetést jelent az igazságügy egészének függetlenségére nézve.

1994-ben hozták létre a bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó az ENSZ különmegbízott hivatalát. A biztos, akinek pozícióját jelenleg Monica Pinto tölti be a bírák és ügyvédek védelmének fokát figyeli. Tájékoztatást kap az ENSZ tagállamoktól az állítólagos visszaélésekről, hivatalos országlátogatásokat tesz és jelentéseket állít össze.

Levél Lengyelországból

A HFHR levelet írt a különmegbízottnak, amelyben az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvények módosításának rovására írja, illetve 2015-ben megüresedett posztokra jelölt bírák kinevezésének módját okolja az alkotmányos válságért. A kirobbanó válság súlyosan veszélyezteti a bíróság alkotmányos helyzetét és gyengíti a hatékonyságát.

"Jól működő Alkotmánybíróság híján mindössze üres látszatot jelentenek az emberi jogok védelmének garanciáim" áll a HFHR nyilatkozatában.

A HFHR utalt arra is, hogy az elnök 2015 novemberében megkegyelmezett a Központi Korrupcióellenes Hivatal egykori vezetőjének. Erre azalatt került sor, hogy az illető ellen eljárás folyt, még mielőtt a másodfokú bíróság meghallgatta volna az ügyet.

The crisis was caused by changes to laws on the Constitutional Tribunal, seen here, and the appointment of new judges.  (Image: Adrian Grycuk)

A kegyelemmel azt kívánta elérni az elnök, hogy, miként mondta, "megkímélje az igazságszolgáltatást az ügytől". A döntés nyomán jelentős vita támadt, a jogászok egy része szerint ezáltal a végrehajtó hatalom nyomást gyakorolt az igazságügyre.

'Ellentétes az alkotmánnyal'

A HFHR a Nemzeti Igazságügyi Tanács tervezett módosítására is kitért. A törvényjavaslat lényegesen megváltoztatná a bírák kinevezésének mikéntjét. Eddig a Lengyel Nemzeti Igazságügyi Tanács hatáskörébe tartozott a beérkezett pályázatokból a legjobb jelölt kiválasztása egy adott tisztségre, a kinevezés jogát pedig az elnök gyakorolta.

Az új szabály szerint a NIT-nak két jelöltet kell állítania egy-egy bírói posztra, akik közül az elnök kiválasztja a megfelelőbbet. A HFHR szerint ez a döntés negatívan hat egy alkotmányos testület, a Lengyel Nemzeti Igazságügyi Tanács függetlenségére és sérti a bíróságok függetlenségének elvét.

"A törvényjavaslat ellentétes az Alkotmánnyal, ez ugyanis egyértelműen rendelkezik arról, hogy az elnöknek az a feladata, hogy kinevezze, nem pedig, hogy a kiválassza a bírákat," állítja a HFHR.

A Helsinki Bizottság számos példát hozott fel ügyvédekre és a testületek tagjaiként működő bírák vonatkozó, politikusoktól és kormánytagoktól származó megjegyzésekre.

A HFHR arra kéri a különmegbízottat, vizsgálja meg a lengyelországi helyzetet, és lehetőség szerint fogalmazzon meg ajánlásokat az igazságügy függetlenségét megnyirbáló közelmúltbeli törvénymódosításokkal és esetekkel kapcsolatban.