Tech & Rights

Az etnikai profilalkotás kérdése volt terítéken a hollandiai Emberi Jogi Párbeszéden

Külföldi rendőrök, politikusok és szakértők különféle példákat mutattak be azzal kapcsolatban, hogyan lehet hatékonyan fellépni az etnikai profilalkotás ellen. Széles körű támogatás övezte az igazoltatási űrlapok bevezetését Hollandiában.

by PILP
(Image: Bas Bogers - Flickr/CC content)
Hollandiában a rendőrségi ellenőrzéseken gyakrabban akadnak fenn etnikai kisebbségekhez tartozók, mint fehér bőrű holland állampolgárok. Ez a diszkrimináció egyik formája, vagyis sérti az emberi jogokat, ráadásul radikalizálódáshoz vezethet.

a Holland Képviselőházban január 26-án került sor harmadik Emberi Jogi Párbeszédre, amelyen az etnikai profilalkotás problémájának megoldásait keresték. Paul van Musscher hágai rendőrfőnök a megbeszélésen elismerte, hogy Hollandiában problémát jelent az etnikai profilalkotás, ami ráadásul radikalizálódást idézhet elő.

Igazoltatási űrlapok

A jelenlévő külföldi rendőrök, politikusok és szakértők különféle példákat mutattak be arra vonatkozóan, hogyan lehet hatékonyan fellépni az etnikai profilalkotás ellen. Az egyik, sok európai országban bevált megoldás az igazoltatási űrlap alkalmazása, amely rögzíti, mi zajlott az intézkedő rendőr és az igazoltatott személy vagy személyek között.

Az igazoltatási űrlap más országok mellett Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is hatékonynak bizonyult az etnikai profilalkotás megfékezésére és a rendőri munka hatékonyabbá tételére.

Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyságban mindenekelőtt a Konzervatívok léptek fel az etnikai profilalkotás ellen. A holland képviselőház tagjai elsősorban ez iránt a jó gyakorlat iránt érdeklődtek.

'A probléma színe kék'

Dr. Sinan Çankaya, a Vrije Universiteit professzora rávilágított, hogy az etnikai profilalkotás nem tekinthető hatékony módszernek. A rendőrségnek inkább a viselkedés, illetve megalapozott gyanú, mintsem a külső illetve az előítéletek alapján kellene végezniük az igazoltatásokat.

Kutatásában kimutatta, hogy amikor az eleve hiányos rendőrségi forrásokat etnikai profilalkotásra fordítják, ezzel úgysem sikerül elkapni a bűnelkövetőket, vagyis elherdálják az adófizetők pénzét. Az etnikai profilalkotás - és az, hogy a rendőrök nem indokolják meg, miért igazoltatnak valakit - megterheli a rendőrség és az etnikai kisebbségek viszonyát.

Efforts to diversify the Dutch police force have failed.  (Image: copsadmirer - Flickr/CC content)

Az etnikai profilalkotásnak óriási mértékű a vélt vagy valós hatása. A holland rendőrök bátran el is ismerték, hogy ez egy probléma. Ugyanakkor a társadalom részéről is erős jelek érkeztek arra nézve, hogy a rendőrségnek muszáj volna tennie valamit. Nyilván segít, ha több Mohammedet és Myriamot vesznek fel az állományba. A sokszínűség ugyanakkor önmagában nem vezet sikerre.

Az etnikai profilalkotás nem a fehérek gondja, és nem is fehér rendőrök művelik: inkább kék színű problémáról van szó, amelynek hátterében a rendőri erőkben működő mechanizmusok, a rendőrség kultúrája áll. A rasszizmus lehet nyílt, de szándékolatlan és tudattalan is.

A múlt század hetvenes éveitől fogva a rendőrség erőteljesen törekszik az állomány sokszínűségének növelésére, csakhogy eredménytelenül. Ráadásul számos török és marokkói hagyja ott a rendőrséget azért, mert kiábrándul az intézményből.

Etnikai profilalkotás és radikalizálódás

Az Emberi Jogi Párbeszéden Paul van Musscher belátta, hogy Hollandiában gondot jelent az etnikai profilalkotás, és hogy az etnikai profilalkotással kapcsolatos ügyek illetve érzések hozzájárulhatnak a radikalizálódáshoz.

Mint mindenki, a rendőrök is előítéletesek. Jó volna erről szabadon gondolkodni és beszélni.

Van Musscher rámutatott, hogy a rendőrség az egész társadalmat szeretné szolgálni, fel kíván lépni a rasszizmussal szemben úgy az állományon belül, mint mindenhol, és minden intézkedést megfontolnak, ami segíthet legyőzni a rendőri diszkriminációt. A legcélravezetőbb eszköz a létező állomány és az újoncok képzése, illetve az etnikai kisebbségek tagjainak felvétele a rendőri erőkhöz.

Kérdésekre válaszolva Van Musscher úgy nyilatkozott, hogy már nem zárná ki az igazoltatási űrlapok alkalmazását, ugyanakkor szkeptikus a "megnevezés és megszégyenítés" efféle módszereit illetően.

A szándékosan diszkrimináló rendőröket azonban ki kell rúgni az állományból. A rossz viccek a rossz munkahelyi kultúrához tartoznak; ezt a rendőrség is elismeri, és ezért szeretnék nyíltan megbeszélni, mi a probléma, és készek változtatni a helyzeten.

A politikusoknak cselekedniük kell

Sir Simon Hughes, az Egyesült Királyság egykori igazságügyi államtitkára megpróbálta elképzelni, milyen lehet, amikor valakit kizárólag a külseje alapján igazoltatnak. A 2011-es népszámlálás szerint a brit lakosság 13 százaléka színesbőrű.

Sir Simon Hughes is a proponent of stop forms as a means to reduce ethnic profiling.  (Image: Rising Global Peace Forum - Flickr/CC content)

Hughes beszámolt az államtitkárként és az egyik londoni választási körzet országgyűlési képviselőjeként szerzett tapasztalatairól és az akkori intézkedésekről. Bemutatta, mi mindent tehetnének a politikusok, és kiemelt egy sor olyan intézkedést, amelyek alapvetően hatékonynak bizonyultak az Egyesült Királyságban. Ilyenek a testre szerelhető kamera, a polgárőrség, amely kapcsolatban áll a rendőrséggel, és, mindenekelőtt, az igazoltatási űrlap.

Az igazoltatási űrlap kötelezi a rendőrt rá, hogy magyarázatot adjon. Nem elég elmondania, miért állított le valakit, hanem tovább is kell adnia az indoklást. Az űrlap segíti az etnikai profilalkotás elleni küzdelmet, valamint fokozza a rendőrségi munka hatékonyságát.

Hughes kijelentette, hogy az etnikai profilalkotás nem csak a nagyvárosokban probléma, hanem vidéken is figyelmet érdemel. Érdekes, hogy az Egyesült Királyságban nem csak a Munkáspárt, a Zöld párt és a Liberális Demokraták léptek fel az etnikai profilalkotás ellen, hanem - náluk is határozottabban - a brit Konzervatívok, akik keményen küzdenek a pazarlás ellen, és ezért akarják elejét venni az etnikai profilalkotásnak az igazoltatási űrlapok bevezetésével.

Az igazoltatási űrlap hatékony eszköz

David Martín-Abanades spanyol rendőr azzal járult hozzá az Emberi Jogi Párbeszédhez, hogy bemutatta, miként tette az igazoltatási űrlap külföldön hatékonyabbá és igazságosabbá a rendőri munkát.

Csökkent az etnikai kisebbségek aránytalan gyakoriságú ellenőrzése, és egyszersmind összességében is kevesebb igazoltatásra kerül sor, miközben növekedett a letartóztatáshoz vezető ellenőrzések száma.
Spanish police say stop forms add legitimacy to arrests and do not take too much time to fill out.  (Image: Adolfo Lujan - Flickr/CC content)Spanish police say stop forms add legitimacy to arrests and do not take too much time to fill out. (Image: Adolfo Lujan - Flickr/CC content)

Martín-Abanades szerint nem helytálló a "bürokráciára való hivatkozás". Az igazoltatási űrlap kitöltése nem tart sokáig, sőt, végső soron időt lehet megtakarítani általa.

A spanyol rendőrök eleinte nem bíztak benne, ám idővel változott a helyzet, és most már kifejezetten támogatják. A rendőr jogosultabbnak érzi a letartóztatást. Az igazoltatási űrlapon szereplő adatokból ráadásul kiderül, miért történnek az igazoltatások, vagyis növekszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság.

Emberi Jogi Párbeszéd

Az Emberi Jogi Párbeszédet többek között a Cordaid, azaz a Jogászok Nemzetközi Bizottságának (NJCM) holland szekciója, az Emberi Jogi Kutató és Információs Központ (Study & Information Center Human Rights) és a Dietz, Dröge & Van Loo kezdeményezte. A Párbeszédre évente kétszer kerül sor, ilyenkor a terület nemzeti és a nemzetközi szakértői megneveznek egy olyan témát, amelyik különös figyelmet érdemel éppen. Ezután kerül sor az országgyűlési képviselők és a meghívottak közötti eszmecserére.

Az Emberi Jogi Párbeszéd célja, hogy a holland emberi jogi ügyek is közrejátsszanak a holland Képviselőház gondolkodásmódjának alakulásában és az ott kifejtett vélemények megfogalmazódásában.