Az egyenlőtlenség háromféle formában jelentkezik:

• a roma gyermekek túl vannak reprezentálva az (elsősorban enyhe értelmi fogyatékossággal rendelkező diákok számára fenntartott) úgynevezett kisegítő iskolákban;
• a roma gyermekeket kizárják a normál iskolákból és osztályokból;
• a roma gyermekekkel szemben eltérő bánásmódot alkalmaznak a normál iskolákban - gyakoriak a nem roma diákok által elkövetett, faji alapon való bántalmazásról és kiközösítésről szóló beszámolók, sőt, olykor a tanárok azok, akik nyíltan különbséget tesznek roma és nem roma tanulók között.

"Hülyét csinálnak belőlünk"

Az Amnesty International (AI) más szervezetekkel együtt azt találta, hogy a roma gyermekeket rendszeresen "enyhe értelmi fogyatékossággal" rendelkező gyermekeknek fenntartott iskolákba helyezik, ahol sokkal alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik. Az úgy nevezett kisegítő iskolákban a diákok közel egyharmada roma, miközben a romák a Cseh Köztársaság lakosságának csupán 3 százalékát teszik ki.

Andreit ötödikben, miután Szlovákiából áttelepült Csehországba, kisegítő iskolába helyezték. Tizenöt éves korában (2015-ben, a vizsgálat idején) azt mondta az AI-nak, nem érti, miért rakták értelmi fogyatékossággal rendelkezők számára fenntartott iskolába.

"A kisegítőben hülyét csinálnak belőlünk. Elég egyszerűen. Lassabban haladunk, nem hiszem, hogy valaha is felvennének innen egy jó középiskolába," mondta.

"Nem mertünk iskolába menni"

A normál iskolákba járó roma gyerekek (tehát nem olyan szegregált iskolába vagy osztályba, illetve szakmunkásképzőbe, ahová csak roma gyerekek járnak) gyakran úgy érzik, a tanárok és az osztálytársaik megkülönböztetetten bánnak velük.

Nem kapnak nyelvi segítséget sem, noha sokuknak nem a cseh az anyanyelve. Pedig a befogadás azt jelentené, hogy egyenlően hozzáférhessenek az oktatáshoz, ahogyan azt a cseh törvények diktálják.

Karel, egy fiatal roma fiú is megosztotta a tapasztalatait: "Az iskolában egyedül én és a húgom, Jana, voltunk romák. Jó volt az iskola, csak egy idő után folyton bántottak minket, főleg Janát. Lökdösték, "fekete korcsnak" nevezték, azt mondták, nem tud semmit és bűnronda... Jana már nem mert iskolába menni. Szóltam az igazgatónőnek, de nem érdekelte... Egyre rosszabbak lettek a jegyeink, másképp bántak velünk, mint a többiekkel. Azt mondták, mocskosak és büdösek vagyunk. A tanárok meg panaszkodtak, hogy Jana nem való az iskolába..."

A cseh és az európai törvényt, valamint a nemzetközi emberi jogi normákat egyértelműen sérti a roma gyerekek diszkriminációja és szegregációja, melyet már számos országos és nemzetközi szervezet is kifogásolt. Romák nemzedékeit fosztják meg a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáféréstől, aminek következtében erősödik a kirekesztettségük, és egyre kevésbé tudnak beilleszkedni.

Uniós eljárások

Az Európai Bizottság 2014 szeptemberében kötelezettségszegési eljárást indított a Cseh Köztársaság ellen, amiért a romák felülreprezentáltak az enyhe értelmi fogyatékossággal rendelkező diákok számára fenntartott iskolákban és osztályokban.

Az eljárás megkezdését követően a kormány beleegyezett egy minden eddiginél nagyobb szabású reform végrehajtásába. A jelenlegi oktatási miniszter erőfeszítéseinek köszönhetően elfogadták az oktatási törvény módosítását, amely 2016 szeptemberében életbe is lépett. Lassan kézzelfogható valósággá válik a valamennyi diákra kiterjedő befogadó oktatás elve.

A reformcsomagban szerepelnek speciális nevelési igényű tanulókra vonatkozó támogató intézkedések, egy év kötelező óvodai oktatás minden gyermek számára, és a speciális nevelési igényű gyermekeknek a normál oktatási programba történő integrálása, azaz az enyhe értelmi fogyatékossággal rendelkező diákoknak szóló különleges tanterv elvetése.